Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a covid-járványt követő gazdasági válságnak leginkább kitett társadalmi csoportok egyike a fiatal munkavállalók. De hogyan próbálja az Unió kezelni ezt a szituációt, milyen a helyzete egy fiatal, pályakezdő munkavállalónak az Európai Unióban, és ez mennyiben hasonlít a magyar viszonyokhoz?
Fiatal munkavállalónak lenni Európában
Európában az adott nemzeti gazdaságok szerkezetétől, társadalmi markereitől függetlenül is vannak hasonló kihívások és folyamatok, amellyel minden fiatalnak meg kell küzdenie a munkavállalás során.
A gimnázium elvégzésétől kezdve az egyetem alatt a fiatalok folyamatosan rákényszerülnek arra, hogy meghatározzák saját „reflexív életpályájukat”, tehát döntéseket hozzanak a lakóhely, munka-hivatás-karrier, családalapítás és hasonlóan fajsúlyos kérdésekben.
Ezekért a meglehetősen gyorsan meghozott, hosszú távú, nehéz döntésekért azonnal felelősséget is kell vállalniuk, illetve reflektálniuk saját társadalmi környezetükre-helyzetükre. Ez a korai „bedobás a mélyvízbe” sok frusztrációhoz vezethet.
A 25 év alattiak egyik legfontosabb életeseménye a munka világában történő szocializáció, bár ekkor még gyakran szezonális (pl. tanítási szünetekben történő) munkavállalásról, vagy egyetem mellett vállalt részmunkaidős állásról van szó.
Jellemző jelenség az úgynevezett „jojózó átmenet”: az egyetem, vagy néhány év munkavállalás után gyakran következik egy olyan periódus, mikor a fiatal nem talál munkát, és haza kell költöznie családjához – ez rendszerint erős kudarcélményt jelent.
Szintén gyakori, hogy a fiatal munkavállalók nehezen tudnak olyan állást találni, amely végzettségüknek valóban megfelelne, és általában gyakornoki helyekről vagy alacsonyabb kvalitásokat igénylő, alacsony bért kínáló munkakörökből „küzdik fel” magukat, gyakran továbbképzések segítségével, hosszú idő alatt.
Több országban az tud gondot okozni a fiatal munkavállalóknak, hogy a munkajogok rendszere a már foglalkoztatásba került munkavállalókat védi, ezzel gátolva-lassítva a munkaerőpiaci fluktuációt, ami miatt mind bekerülni a munkahelyre, mind ott teljes állásba kerülni nehéz. Az Európai Unióban a részállást választók 22%-a emiatt van ebben a foglalkoztatási formában.
Fiatal magyar munkavállalók a statisztikák tükrében
Bár a magyar foglalkoztatottsági arány az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik, a hazai fiatalok (15-24 évesek) foglalkoztatottsága tartósan le van maradva európai szinten, illetve a munkanélküliségi ráta is meglehetősen rossz a korcsoportban (14,7%).
Egy 2016-os statisztika szerint ráadásul a magyar fiatalok vezetik az Európai Unióban a fizetetlenül szerzett munkatapasztalat statisztikáját és a nem tanuló és nem is dolgozó 29 év alattiak statisztikáját is.
Ugyan van rá kormányzati szándék, hogy ezeken az arányokon javítsanak, mint például a 25 év alatt igénybe vehető két éves szociális hozzájárulási adókedvezmény, vagy az általunk is körüljárt 2022-re időzített SZJA-mentesség, de különféle, a cégeket a fiatalok alkalmazására kondicionáló kedvezmények is léteznek.
A fiatalok nehéz munkaerőpiaci elhelyezkedésének okaiként leginkább az egyetemi képzések hiányosságait és a gazdasági rendszer hatásait említik, melyekhez most a covid-hoz kapcsolódó válság is társult.
Válságtól válságig: Uniós kísérlet a helyzet javítására
Egyes nyugat-európai országokban már a hetvenes években felismerték a fiatalok foglalkoztatásának fontosságát, és központi kérdésként kezdték azt kezelni. Az ebben élen járó Hollandia például a 15 és 20 éves kor közötti munkavállalók számára ifjúsági minimálbért vezetett be.
A 2008-as gazdasági világválság azonban – ahogy a covid utáni válság is – kiemelten sújtotta a fiatal (25 év alatti) munkavállalókat, akiknek Európai Uniós szintű foglalkoztatottságában csak 2020-ra sikerült megközelíteni a 2008-as szintet (35%).
A jelenlegi válság fiatal munkavállalókra irányuló hatásai ellen az Európai Bizottság 2020-ban az ifjúsági munkanélküliség csökkentését tűzte ki célul. Ezt egy több pillérre épülő intézkedéscsomag keretein belül tervezik megvalósítani, melynek többek között az is célja, hogy a programban részt vevő jelentkezők négy hónapon belül állásajánlatot kapjanak.
Szerző: Simon Bence
