A jelen és a jövő gazdasági kihívásai friss diplomásként
A covidot követő válság a teljes világgazdaságot rendkívül nehéz helyzetbe hozta, és nem kíméli a pályakezdő munkavállalókat sem, akiknek a leépítések miatt 32%-kal esett a foglalkoztatottsági rátájuk.
Vannak azonban olyan egyéb gazdasági folyamatok is – a covidtól akár teljesen függetlenül – amelyek napjainkban és a közeljövőben szintén kemény kihívások elé állítják a fiatal munkavállalókat.
Az SZJA-mentesség – és akik kimaradnak
Idén áprilisban szavazta meg az országgyűlés a 25 év alatti fiatalok SZJA-mentességéről szóló törvényt, amely 2022-ben fog életbe lépni. Az SZJA-mentesség által ezeknél a fiatal munkavállalóknál több pénz marad, ami valóban segíthet beindítani az életüket.
Ennek értelmében a 25 év alatti munkavállalóknak nem kell adózniuk a jövedelmük után, származzon az bármilyen, akár csak a nyári időszakban végzett, diákmunkából vagy alkalmi munkából is.
Az SZJA-mentesség azonban több folyamatot is elindíthat a munkaerőpiacon. Amennyiben a cégek nem változtatnak a fizetéseken a mentesség folytán, úgy könnyen alakulhat ki bérfeszültség a 25 év alatti és feletti, a törvény értelmében kevesebbet kereső munkatársak között, melyre a diákmunka alacsonyabb adókulcsa kapcsán is akadnak példák.
Amennyiben viszont változtatnak a fizetéseken, és a mentességgel rendelkezőknek alacsonyabb fizetéseket fognak kínálni (hogy kivédjék a bérfeszültséget), úgy a 25 évet betöltött munkavállalók munkaerőpiaci versenyhátrányba kerülhetnek, hiszen a cégeknek jobban megéri majd fiatalabb munkavállalókat alkalmazniuk.
A nyugdíjrendszer „összeomlása”
Talán az egyik legjobban tematizált jövőbeli gazdasági kihívás napjaink fiatal munkavállalói számára a nyugdíj hiánya.
A nyugdíjrendszer a demográfiai változások által ugyan valószínűleg nem omlik össze 20-40 év múlva, de jelentősen kevesebb összeg folyósítására lesz képes, ami nem fog megélhetést biztosítani időskorban.
Magyarország az Európai Unión belül sereghajtó a nyugdíjcélú megtakarítások tekintetében, és, bár távoli problémának tűnik, érdemes rá időben felkészülni, akár valamilyen biztonságos magánnyugdíjpénztár, akár valamilyen passzív jövedelem építése, vagy egyéb nyugdíjcélú megtakarítás által.
Kapunyitási pánik
A kapunyitási pánik az Y- és Z-generációk friss diplomás, pályakezdő munkavállalóit érinti leginkább. Bár ez a terület nem kimondottan gazdasági kihívás, több olyan gazdasági területű gyökere is van, amely miatt releváns az említése.
Egyes munkaerőpiaci és gazdasági gyökerei olyan problémák, mint például az egyetemi tanulmányok és a munkaerőpiac eltéréseiből fakadó bizonytalanság: például mikor annak, amit tanultál, és annak, amit dolgozol, nincs igazán köze egymáshoz.
A social media és az információs társadalom ugyancsak erősíti a karriertervezéshez kapcsolódó szorongásokat: a fiatal munkavállalók könnyen érezhetik azt, hogy hasonló korú társaik sokkal sikeresebbek, ez pedig könnyen motiválatlansághoz vezethet.
A kapunyitási pánik pszichológiai vonatkozásairól, és a negatív hatások leküzdéséhez hasznos tanácsokkal és bővebb információkkal szolgál ez a cikk.
Az ingatlanpiaci helyzet
A covid meglehetősen befékezte a lakáspiacot az elmúlt közel másfél évben, viszont a CSOK biztosította lehetőségek miatt a szektor az utóbbi hónapokban újra felpörgött, korábbi ingatlanpiaci rekordokat döntve meg.
Az árak radikális növekedése nem csak a CSOK által megnövekedett kereslet miatt kezdődött, hanem – különösen újépítésű lakások esetében – jellemzővé vált az is, hogy építési vállalkozók, illetve lakástulajdonosok „beépítik” a CSOK keretösszegét áraikba: annyival drágábban kínálják tehát az ingatlanokat, amennyivel többet az emberek költeni tudnak rá.
Az árak – különösen az említett új építésű lakások esetében – valószínűleg még tovább fognak emelkedni országosan, de Budapesten különösen. A covid lecsengése pedig újra mozgásba hozza a befektetési célú lakásvásárlókat is, akiknek piaci visszatérése tovább növeli majd az árakat.
Benedikt Károly, a Duna House marketing és PR vezetője szerint a következő egy-két év az árak növekedéséről fog szólni ugyan, de utána, a CSOK „kifutásával” az árak valamilyen szintű csökkenése fog következni.
Fontos megjegyezni, hogy vannak olyan területek, amelyek nem igazán népszerűek a családosok körében, így a CSOK jelentette változások sem igazán érintik őket: ezek leginkább a pesti belváros és a rurális térségek.
Kérdéses azonban, hogy utóbbi például tudna e valós alternatívát kínálni a fiatal, de a CSOK igénylésére (legalábbis egyelőre) esélytelen pályakezdők számára. Mindenesetre az biztos, hogy az időben megkezdett tervezés, spórolás és befektetés segítséget jelenthet ebben a gazdasági kihívásban.
Szerző: Simon Bence
