Az állásbörzék során rengetegen kérdeztétek tőlünk, hogy hogyan érdemes belekezdeni a karrierváltás folyamatába, mi az a bizonyos kor, amíg érdemes meglépni ezt a döntést és milyen készségek szükségesek ehhez a jelenlegi munkaerőpiacon.
Ebben a cikkünkben most a Recruby egyik Talent Sourcer-e, Kis Hanna ír arról, hogy a különböző generációk hogyan tudnak karriert váltani, milyen előnyök és hátrányok léphetnek fel a különböző korcsoportokban.
Manapság a Life Long Learning, vagyis “Élethosszig tartó tanulás” fogalmával elterjedtté vált az a tendencia, hogy karrierünk során többször is pályát módosítunk. Bizonyos generációk számára ugyanakkor ez nagy kihívást jelent a szocializációjuk módja, berögzült szokások, családi minták végett.
Ebben a cikkben összegyűjtöttünk minden szükséges információt, amit tudnotok kell a karrierváltásról! A válaszokért, olvassatok tovább!
Generációs különbségek
A Baby Boomer (1946-64) korosztály jellemzően karrierjük során előnyben részesítik a stabilitást, lojálisak és elkötelezettek a munkahelyük iránt, olyannyira, hogy sokszor egész életük során egy vállalatnál dolgoznak.
Ezzel együtt rengeteg gyakorlati és szakmai tapasztalatot halmoznak fel, amellyel szakértőivé válnak egyes területeknek. Ugyanakkor a technológiai fejlődéssel sokszor nehezen tartanak lépést, illetve, tapasztalataink szerint, a ma már elengedhetetlennek számító angol nyelvet sem beszélik sok esetben.
Az X generáció (1965-1980) a gazdasági bizonytalanság idején lépett ki a munkaerőpiacra, így elmondható róluk, hogy remek alkalmazkodó képességgel rendelkeznek. Vállalkozó szelleműek, a gazdasági bizonytalanság miatt elterjedt náluk a “több lábon állás” igénye.
Munkahelyük iránt már kevésbé elkötelezettek, mint a Baby Boomerek, a saját szakmai kihívásaik keresése élvez előnyt karrierjük során. Digitális bevándorlóknak is nevezik őket, ugyanis végigkövették a technológiai fejlődést, illetve már munkájuk részévé vált a különböző technológiák ismerete.
Az Y generáció (1981-1996) már a digitális korszakban szocializálódott, így naprakész informatikai tudással rendelkeznek. Általában magabiztosan beszélnek legalább egy, de inkább több nyelvet.
Munkahelyükön fontos számukra, hogy rugalmas munkaidőben, sokszínű feladatokkal és támogató környezetben dolgozhassanak.
A Z generációt (1997-2012) sokszor digitális bennszülöttként is nevezik, ők a legfiatalabb generáció a munkaerőpiacon. Vállalkozó szellem, kreativitás és magas technológiai tudás jellemzi őket.
Nem tudnak azonosulni a hatalmi kultúrával, igénylik a támogató, befogadó közeget. Elkötelezettek különböző társadalmi ügyek iránt, sokszor előnyben részesítenek olyan vállalatokat, akik szintén kiállnak társadalmilag fontos ügyek mellett.
Munkahelyváltás dilemma
A Baby Boomer és X generációsok azt gondolhatnák, hogy a munkaerőpiacon csak a fiatalok rúghatnak labdába, ugyanakkor ez nem igaz. Rengeteg olyan pozíció van, amelyek magas szintű szakmai tudást, tapasztalatot igényelnek, így ezek esetében ez a generáció előnyből indul. Mindemellett ne felejtsük el a már kialakult kapcsolati háló vagy munkahelyi ismeretségek előnyeit sem, melyekkel a fiatalok még nem rendelkeznek.
Vannak olyan pozíciók, vállalatok, melyek igénylik az on-site munkavégzést. A Y és Z generáció tagjainak többsége nem szívesen vállalja ezeket a lehetőségeket, ugyanis fontos számukra a rugalmasság, így itt is előnyből indulhat ez a korosztály.
Ne felejtsük el, a pályamódosításhoz soha nincs késő, mérjük fel a fejlesztendő területeinket, ugyanakkor legyünk tisztában az erősségeinkkel és tudjuk őket megmutatni.
Fiatal pályamódosítók
Az oktatás és a munkaerőpiac összehangolásának hiányosságai miatt gyakran szembesülhetünk azzal fiatal munkavállalóként, hogy a tanult szakmánkban nem tudunk elhelyezkedni, telített a piac bizonyos területeken. Sok esetben már a képzésünk alatt realizálódik ez bennünk, és elgondolkozunk, hogy érdemesebb lenne-e váltani, vagy tartsunk ki az eredeti elképzelésünk mellett.
A döntést nehezítik a családi elvárások, szocializációs minták, a “ha már elkezdted, fejezd is be” attitűd, melyek gyerekkorunktól kezdve belénk ivódtak.
Továbbá az egyetemi évek elején sokan gondoljuk úgy, hogy a szak, amelyet választottunk egy egész életet meghatározó döntés, melyen később nem tudunk módosítani.
Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, ez nem igaz!
Fiatalként természetes, hogy számos terület keltette fel az érdeklődésünket, tapasztalat nélkül pedig nem elvárható, hogy a középiskolás éveink végén egy egész életet meghatározó döntést hozzunk meg. A környezetünk, a generációs különbségek végett is, éreztetheti velünk, hogy a választott pályánkon kell maradnunk, ugyanakkor, ahogy a fentiek során kitértünk rá, a mai világban ez már nem elvárás, illetve nem is lenne lehetséges.
Gondoljunk bele, hogy a technológiai fejlődés hatására, hány új szakterület jelent meg a piacon, vagy például a robotizáció hogyan fog hatni a manuálisan végzett munkakörökre.
Soft skillek fejlesztése
Mikor megfogalmazódik bennünk a gondolat, hogy nem vagyunk elégedettek a jelenlegi munkánkkal és nem érezzük azt, hogy ki tudnánk teljesedni benne, akkor érdemes átgondolni bizonyos pontokat, mielőtt drasztikus lépésre szánnánk el magunkat.
De mik is ezek a pontok?
Először is, gondolkodjunk el azon, hogy mi az a terület, amelyben el tudnánk képzelni magunkat, ami amellett, hogy boldogságot és a kiteljesedés érzését adja nekünk, a megélhetésünket is tudja biztosítani.
Ha meghatároztuk a célt, akkor már tudunk azon gondolkozni, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy elérjük azt, és hogyan tudunk sikeresek lenni benne. Ehhez elengedhetetlen, hogy végigvegyük erősségeinket és fejlesztendő területeinket, melyeket soft és hard skillekként szoktunk elkülöníteni.
Soft skilleknek nevezzük azokat a készségeket, amelyek minden munkakörben alkalmazhatóak. Nem mérhetőek, sokkal inkább a személyiségünkből eredeztethető készségek, ugyanakkor odafigyeléssel fejleszthetjük őket. Ilyen például az együttműködési készség, csapatmunka, kommunikációs és szervezési ismeretek.
Hard skilleknek nevezünk minden olyan kompetenciát, amelyek valamilyen formában mérhetőek, bizonyíthatóak, tehát ide tartozik a végzettségünk, nyelvvizsgák és a továbbképzések.
A legfontosabb készségek természetesen eltérnek munkakörönként, így ha alkalmazottként szeretnénk pályát módosítani, érdemes figyelmesen átolvasni az álláshirdetésben megfogalmazott szükséges készségeket, feladatokat.
Ugyanakkor vannak olyan minden munkakörben alkalmazható skillek, melyek a mai munkaerőpiaci környezetben elengedhetetlenek, úgy, mint a jó problémamegoldás, kommunikációs készség vagy csapatjátékos attitűd.
Fontos a Covid-19 után trenddé vált hibrid munkavégzéshez szükséges skilleket is átgondolni. Ilyen például az online kommunikáció, az önálló munkavégzés, vagy az új rendszerek használatához szükséges ismeretek gyors elsajátítása.
Gondoljuk át azokat az erősségeinket is, melyeket korábbi tapasztalataink során már megszereztünk és könnyen hasznosíthatnánk az új munkakörünkben is. A későbbiek során az interjú keretein belül is előkerülhetnek ezek a kérdések, így érdemes előre felkészülni és példákkal alátámasztani ismereteinket.
A karrierváltás során előfordulhat, hogy nem rendelkezünk azokkal a szükséges készségekkel, tapasztalattal, amelyeket a már sok éve a szakmában dolgozó versenytársaink már elsajátítottak. Ez különösen igaz akkor, amikor nagyon éles pályamódosításról van szó. Ebben az esetben pályakezdőként lépünk az adott szakterületre, így érdemesebb a fizetési igényünket és felelősségi elvárásainkat lejjebb adni.
A Flow-élmény
A fentiek során már érintőlegesen foglalkoztunk azzal a kijelentéssel, miszerint azt a munkát kell megtalálnunk, ami a boldogság és az elégedettség érzését tudja biztosítani számunkra. Csíkszentmihályi Mihály pszichológus ezt az érzést Flow-élményként határozta meg:
“A flow az elmének egy elmerült állapota az aktuálisan végzett tevékenységben. Egy teljesen összpontosult állapot, amelyben a motiváció a maximumig fokozott. A külvilág ebből az élményből kirekesztésre szorul, és az egyén saját érzelmeinek átélésével növeli teljesítményét, a végzett tevékenységben lelt öröm miatt.”
A Flow- élmény megvalósulásának egyes feltételeivel remekül tudjuk szemléltetni és összefoglalni a fentebb említett, karrierváltás előtti lépéseket, így befejezésként, most nézzük át ezeket együtt!
- Tűzzünk ki egyértelmű és teljesíthető célokat, amelyek összhangban vannak a saját képességeinkkel is.
- Állítsunk be egy egészséges egyensúlyt a kihívások és a kompetenciáink között: ha túl nagy kihívás elé állítjuk magunkat megszűnik a Flow-élmény és stresszhatás fog érni minket, ugyanakkor ha túl könnyű az elérni kívánt cél csökkenhet a motivációnk, unalmassá válik a munkavégzés.
- Azt a munkát érdemes hosszútávon végezni, amit élvezünk, ami nem is tűnik munkának. Úgy érezzük, hogy repül az idő a feladatok elvégzése közben.
- Koncentráljunk a jelen körülményekre, ne a bizonytalan és nehezen megjósolható jövőre!
Sok sikert kívánunk mindenkinek!
Olvasd el ez is: 10 lehetséges karrierút a jövőből: az innovációs menedzsertől a nosztalgistáig
A frissdiplomas.hu-nál mindent megteszünk azért, hogy élménytelibbé és egyszerűbbé tegyük az elhelyezkedés, a karrierépítés folyamatát. Az egyetemistáknak és pályakezdőknek szóló karrierportálunk mellett tevékenységünk legújabb eleme Magyarország első élményközpontú állásbörzéje, a JOBVERSE Állásbörze. Csatlakozz, és emeld a karriered a következő szintre velünk! Tetszett a cikk? Küldd el valakinek, akinek szintén hasznos lehet!
Hivatkozások:
https://www.knnkt.org/palyavaltas-hr-es-szemmel/
https://www.profession.hu/cikk/a-legkeresettebb-soft-skillek-2023-ban
https://allaskeresoblog.bap.hu/generacios-kulonbsegek-a-munkahelyen/
https://jobgroup.hu/blog/generaciok-a-munkahelyen-1
https://megoldaskozpont.com/lexikon/flow-fogalma/
https://fejvadaszcegek.hu/hogyan-keszulj-fel-az-allasborzere-es-mire-szamithatsz/
