visszaélés

Trükközés és csalás munkáltatói oldalon – mit tehet a munkavállaló?

Munkakörtől eltéri feladatok, bérkülönbség, piramisjátékok, próbaidőre foglalkoztató cégek, (kényszer)vállalkozók… Hogyan kerüld el a munkáltatói trükköket, vagy lépj fel önmagad védelmében, ha már érintett vagy?

A munkáltató és a munkavállaló megegyezésének jogi alapját leegyszerűsítve az adja, hogy a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint dolgozni, aki pedig ezért köteles munkabért fizetni.

Ezekből következően, illetve ezen felül számos olyan jog védi a munkavállalót, amelyekről neki talán nincs is tudomása, ezt pedig sajnos számos munkáltató kihasználja – ezt mutatja, hogy két évvel ezelőtti vizsgálata során a NAV a vizsgált munkáltatók 70%-ánál találkozott visszaéléssel.

 

Mindennapi problémák?

Sok olyan kellemetlen helyzettel találkozhatunk mindennapi munkavégzésünk során is, amelyek helyenként gyakorlattá válnak, holott a munkáltatónak nincs joga ilyesmit kérnie a munkavállalótól.

Ilyen például a munkavégzéssel kapcsolatos költségek kérdése, amelyeket a munkáltatónak kell megfizetnie (és nem terhelheti rá a munkavállalóra).

Az elmúlt években ráadásul egyre elterjedtebbé vált a trükközés a munkaidővel: amennyiben főnököd nem ad elég pihenőidőt, vagy munkaidőd meghaladja azt, amiben valóban megállapodtatok, úgy jogsértés áldozata vagy.

Örök kérdés a munkakörtől eltérő feladatok végeztetése is, például kötelezheti-e a vállalat a mérnökeit arra, hogy munkaidejükben például maltert keverjenek és betonozzanak? A törvények erre valóban lehetőséget adnak a munkáltatónak, viszont évi 44 munkanapban maximálják a munkakörtől eltérő munkavégzés lehetőségét.

Fontos viszont megjegyezni, hogy nem végeztethetnek veled olyan munkát, amelyre nem vagy alkalmas fizikailag: egy negyven kilós lányt nem lehet például nehéz fizikai munkára alkalmazni.

Ugyancsak jellemző probléma, hogy valaki kora vagy neme miatt kap kevesebb fizetést, mint ugyanazon munkakörben dolgozó kollégái. Mivel ez a megkülönböztetés is tiltott, ne habozz síkra szállni igazadért, ha ilyen hátrányt szenvedsz!

 

Bruttó munka, nettó lehúzás

Vannak olyan munkalehetőségnek tűnő felhívások is, amelyek a gyakorlatban egyáltalán nem szólnak munkáról, hanem egész egyszerűen lehúzások.

A legtöbb ilyen „álláshirdetés” lényege az, hogy valamilyen regisztrációs díjat fizettessen meg azokkal, akik – a rendszerint irreálisan jó lehetőségekkel kecsegtető állás megszerzésének reményében – jelentkeznek rá, munkát viszont sosem adnak.

Külön csoportot képez a munkahelynek álcázott piramisjátékok, avagy MLM (multilevel-marketing) rendszerek esete: ezeknek lényege, hogy egyrészt fizetsz valamilyen belépési díjat (pl. adott termékért, „munkacsomagért”) majd továbbértékesítesz, és a befolyó összeg egy részét kapod meg fizetésedként – tehát úgy kell beszervezned embereket, ahogy veled is tették, ha nyereséges akarsz lenni.

Bár valódi munkát kínálnak és várnak el, a fizetést megspórolják a próbaidőre foglalkoztató, majd azt követően a munkavállalót elbocsátó és ki nem fizető munkáltatók. Ez szintén törvénytelen: a próbaidő, betanítás is munkának számít, így az ezen részt vett dolgozó joggal vár el bért cserében.

 

Tényleg mindketten jól járunk?

Több olyan foglalkoztatási forma is létezik, amelyek így, vagy úgy, de az adókat kerülik el, és jellemzően mind a munkáltató, mind a munkavállaló „jól jár” vele, hiszen az így fennmaradó összegen (nyilván nem arányosan) ők ketten osztoznak.

Nem olyan egyértelmű a helyzet azonban, mint ahogy elsőre tűnik: a feketén foglalkoztatottat nem védik a munkajogok (pl. munkahelyi baleseteknél) és a nyugdíjalapba sem kerül pénz az adózás hiánya miatt – nem beszélve arról, hogy a feketéző munkavállaló is büntethető.

Egyre elterjedtebb bújtatott foglalkoztatási formák a kényszer-vállalkoztatás (KATA-s formában) és a megbízási jogviszonyokkal való trükközés, mikor vállalkozóként, alvállalkozóként végeztetnek a munkavállalóval olyan munkát, amely gyakorlatilag megegyezik azzal, amit akkor végezne, ha a cég állományához tartozna.

Ez a forma ugyancsak kedvezőbb adókulcsot biztosít, viszont ugyancsak mellőzi a munkajogokat: a cég például bármikor, mindenféle indoklás és valós jogalap nélkül megválhat a foglalkoztatottól.

Mivel azonban a törvények a munka, és nem a szerződés tartalmát vizsgálják az ilyen helyzetekben, az ebben a cipőben járó munkavállaló jogosan tarthat igényt azokra a jogokra és garanciákra, amelyek akkor illetnék meg, ha munkáját nem (kényszer-)vállalkozóként, hanem a vállalat állományában végezné.

Hasonlóan jellemző, de törvénytelen trükkök például, ha a hivatalosan szabadságon lévő munkavállalóval munkát végeztetnek, ha részmunkaidőre van bejelentve, mégis teljes állásban alkalmazzák, illetve, ha a törvényileg garantált bérminimum kikerülése miatt olyan munkakörbe minősítik át, amely például nem ír elő szakképzettséget, viszont ugyanazt a munkát végzi (pl. elektromechanikai mérnökök foglalkoztatása forrasztó operátorként).

 

Kihez forduljak? – védekezés és prevenció

Ha a felsorolt helyzetek valamelyikébe, vagy hasonlóba kerülsz, először érdemes a munkahelyed hivatalos fórumain jelezned a problémád: arra is van esély, hogy csupán valamilyen adminisztratív hiba miatt ért hátrány, vagy, hogy csalás, trükközés esetén egy ilyen kiállás elegendő nyomásgyakorlás lesz ahhoz, hogy orvosolják panaszaid.

Kapcsolatba léphetsz munkajogászokkal is, ráadásul több olyan platform van, ahol ezt ingyenesen teheted, például itt, vagy itt. Érdemes keresned a helyi szakszervezetet, hiszen ők szintén nagy gyakorlati tapasztalattal és segítőkészséggel állnak neki az ilyen helyzetek megoldásának.

fekete foglalkoztatás

Ha pedig minden kötél szakad, érdemes a munkaügyi hatósághoz fordulnod.

Fontos az is, hogy lehetőleg elkerült az ilyen helyzeteket, ezért alaposan nézz utána azoknak a cégeknek, amelyek állásaira pályázol. A NAV külön „feketelistát” vezet a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező és a feketén foglalkoztató cégekről. Szemléletes az is, hogy az ilyen cégeknél nagy (akár 20-40%-os) a fluktuáció.

További segítséget nyújthat ez a dokumentum, ahol konkrét szituációk találhatók esettanulmány jelleggel és konkrét megoldási lehetőségekkel.

Ha munkahelyet váltanál, ne habozz szétnézni aktuális állásaink között, vagy csatlakozz szakterületi csoportjaink egyikébe Facebook-on!

Szerző: Simon Bence