Honnan tudom, hogy szeretni fogom a munkahelyem?

Csakúgy, mint az emberi kapcsolatok esetében, egy rossz kapcsolat stresszessé, elégetlenné, szomorúvá tehet, míg egy kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolat elégedetté, boldoggá és kiegyensúlyozottá tesz. Ezért fontos, hogy szeressük munkahelyünket, hiszen az elkötelezettség nem csupán a munkáltatóknak kedvez, de saját általános jóllétünket is pozitív módon befolyásolja. Magyarosi Dóra, az Assessment Systems Senior Consultant-jének vendégcikke.

A munka rendkívül fontos szerepet tölt be mindannyiunk életében, hiszen amellett, hogy pénzkereseti lehetőséget biztosít, nagy hatással van a mentális egészségünkre és jóllétünkre. Egy jó, személyes igényeinket kielégítő munkahely fejlődési lehetőségeket biztosít, és a személyes sikereken keresztül pozitívan hat az önértékelésünkre.

A jól működő kapcsolat alapjai

A kapcsolatokkal való párhuzam nem is olyan távoli, hiszen a munkavállalói elkötelezettségre használt angol szó (engagement) eljegyzést is jelent. Ez ugyan egy érdekes egybeesés, mégis érdemes lehet a kiválasztási folyamatot (az álláshirdetés olvasgatásától egészen a próbaidő végéig) úgy kezelnünk, mint egy új kapcsolat elején az ismerkedési időszakot. Itt dől el ugyanis mindkét fél számára, hogy hosszú távon terveznek-e a másikkal.

Mire figyeljünk tehát, amikor új munkahelyre jelentkezünk?

Ugyanúgy, ahogy egy kapcsolat esetében, vannak bizonyos „alap”, elvárható dolgok, melyek hiánya árulkodó lehet. Szerencsére nagyon sok munkáltató felismerte már az úgynevezett jelöltélmény fontosságát, és igyekszik figyelni arra, hogy a jelentkezés során milyen benyomást kelt a jövendőbeli munkatársakban, és ezt a hozzáállást szorgalmazza a toborzást és kiválasztást végző szakemberei felé is. Ennek ellenére sajnos előfordul, hogy néhány dolog mégis hiányzik, amely alapján következtethetünk a vállalat általános működésmódjára, értékrendszerére. Melyek ezek?

Az álláshirdetés szövege

Fontos, hogy az álláshirdetés hangulata tükrözze a munkáltató által kommunikált identitást. Ezt leginkább nagyobb, ismertebb cégek esetében tudjuk tetten érni. Ha a vállalat figyel arra, hogy az álláshirdetés ugyanazt az image-t tükrözze, mint a különböző marketing célú (online, social media, stb.) megjelenései, akkor gondolhatjuk, hogy átgondolt kiválasztási stratégiával van dolgunk. Fontos látnunk, hogy a munkahely is igyekszik olyan munkatársakat toborozni, akik hasonló értékrendszerrel rendelkeznek. Ezért fontos, hogy az elvárások is egyértelműen legyenek megfogalmazva. Ha ezt tapasztaljuk, gondolhatjuk, hogy a munkáltató nyílt lapokkal játszik, ugyanakkor pontosan tudja, kire van szüksége. Ezt mindig pozitívan kell értékelnünk.

A kiválasztási folyamat

Egy jól működő kapcsolat elején is fontos, hogy az ismerkedés során ne raboljuk feleslegesen egymás idejét. Ezért azokat a munkáltatókat érdemes előnyben részesítened, ahol a jelentkezési folyamat könnyű, gördülékeny és rugalmas (akár nagyrészt online). Ahol nem úgy szeretnék tesztelni a jelentkezők komoly szándékát, hogy mindenféle felesleges tortúrának teszik ki őket (pl. háromféle személyiségteszt kitöltése, messzi lokációkra való utazás, stb.). Persze előfordulhat, hogy a kiválasztás nem csupán egy interjúból áll (ez is a kiválasztás átgondoltságát jelentheti), de fontos, hogy egyértelmű legyen, mi miért van, és milyen következő lépések várhatóak.

Kommunikáció

És ha már itt tartunk, fontos megjegyezni a munkáltató elérhetőségét, válaszkészségét is. Az alakuló kapcsolatoknak sem tesz jót, ha az egyik fél napokra eltűnik. Fontos, hogy kapjunk azonnal visszajelzést a jelentkezésünkről, arról, hogy hol tartunk a kiválasztási folyamatban, és kérdés esetén el tudjunk valakit érni. Ezen kívül elvárható, hogy a kommunikáció udvarias, segítőkész legyen, hiszen a mi elkötelezettségünk sem a munkaszerződés aláírásánál kezdődik, hanem a legelső benyomásoknál. Persze elképzelhető, hogy a kiválasztási folyamat elakadt valahol, és ezért nem kaptunk még visszajelzést, de ha kérdésünk van, fontos tudnunk, hogy hol tudunk érdeklődni. Plusz pont, ha esetleg a kiválasztási folyamat végén a vállalat visszajelzést kér a jelentkezőktől a folyamatról.

Onboarding

Mindenképpen szükséges, hogy legyen valamilyen kidolgozott folyamat az onboardingra (beavatás, betanítás) az új munkatársak számára, amely legtöbbször egy hosszabb időszakot ölel fel. Erre nyugodtan rákérdezhetünk az interjún is. Egy 2018-as kutatás szerint ahol az új munkatársak hatékonynak értékelték az onboarding folyamatot, ott tizennyolcszor hajlamosabbak voltak magasan elkötelezettnek érezni magukat, illetve harmincszor hajlamosabbak voltak úgy nyilatkozni, hogy kifejezetten elégedettek a munkájukkal, mint azokon a munkahelyeken, ahol nem volt, vagy nem volt hatékony onboarding.

És mi van az egyedi igényeimmel?

Természetesen az alapokon túl mindannyian másképp képzeljük el az ideális munkahelyet. Ahhoz, hogy a számunkra leginkább megfelelőt találjuk meg, érdemes az alábbiakat átgondolni.

Mit szeretnék?

Üljünk le, és gondoljunk át minden tényezőt, amely elégedetté tehet minket a munkahelyet (a jó magas fizetésen túl persze). Tényleg vegyünk figyelembe mindent, a rugalmas munkaidőtől kezdve, a főnök személyiségén keresztül az elvégzendő feladatok jellegéig. Minél konkrétabb elvárásokkal indulunk neki az álláskeresésnek, annál nagyobb az esélyünk, hogy sikerül megtalálnunk az ideális munkahelyet. Persze mozogjunk az észszerűség határain belül, amikor kívánalmainkat soroljuk az interjún. Viszont, ha az igényeinkről nem is kérdeznek meg konkrétan, nyugodtan kérdezzünk rá a számunkra fontos tényezők meglétére.

Mit tudok nyújtani?

Sajnos az emberek nagy része viszonylag ritkán van tisztában száz százalékig a képességeivel, ennek ellenére nagyon is fontos, hogy képességeink passzoljanak a tőlünk elvárt munkához, mind a munkahely, mind pedig a saját szempontunkból. A képességek alatt is nem a szakmai tudást értem, inkább az úgynevezett kompetenciákat, vagyis hogyan vagyunk hajlamosak viselkedni különböző helyzetekben, milyen jellegű problémákat tudunk könnyedén megoldani. Az önismeret fejlesztésére az egyik legjobb eszköz a Johari-ablak módszere, ahol saját magunktól és ismerőseinktől begyűjtött jellemzéseken keresztül kerülhetünk tisztába azzal, hogyan is látnak minket mások, hogyan szoktunk viselkedni valójában.

A legfontosabb tehát, hogy képességeink és elvárásaink tudatában adjuk mindig önmagunkat, és ugyanezt várjuk el a kiszemelt munkahelytől is.

 

Szerző: Magyarosi Dóra, Assessment Systems