Magyarországon az üzleti szféra hozzáadott értékének 45%-t a nagyvállalatok, 20%-t a középvállalatok, míg 35%-t a kis- és mikrovállalkozások állítják elő. Rövid cikksorozatunkban a magyar gazdasági rendszernek ezen különféle foglalkoztatóit, illetve munkavállalóikhoz való viszonyukat járjuk körül.
Egy kevésbé ismert szegmens: mikrovállalkozások és startupok
A cikksorozatunk harmadik részének témájául szolgáló magyar mikrovállalkozásokról – a kkv- és multi-szegmenssel összevetve – meglehetősen kevés tanulmány született az utóbbi pár évben, holott a magyar munkavállalók 37%-t foglalkoztatják.
Valamivel jobb a helyzet az újszerűsége miatt tematizáltabb startup-szcéna esetében, amelyek a mikrovállalkozások egy speciális típusát testesítik meg, ezek jellemzően alacsony tőkével, ámde nagy tudásbázis birtokában innovatív ötletekre alapozott vállalkozások.
2019-ben nem volt jelentős különbség a mikrovállalkozások és startupok átlagos árbevételében: míg a mikrovállalkozások esetében ez 19 millió forint, addig a startupok esetében 20 millió forint volt. A legtöbb gazdasági statisztikában, elemzésben a két szegmens általában nem is kerül elkülönítésre.
A mikrovállakozás kategóriába a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások tartoznak, bár a legtöbbet közülük (2018-as adatok szerint közel négyszázezer) csupán egy fő (a vállalkozás alapítója) alkotja, a további 170 ezer mikrovállalkozás kettő vagy több munkavállalót is foglalkoztat, összesen tehát közel egymillió ember dolgozik a szektorban. Nem ritkán ezek a munkavállalók a vállalkozás-alapító családtagjai, barátai.
A mikrovállalkozások nagy számuk miatt (a magyar cégek 99%-a ide tartozik) mind az európai, mind a magyar gazdaság gerincét képezik. Számuk 2018-tól a covid megjelenéséig emelkedő tendenciát mutatott Magyarországon. Elsősorban a szolgáltató, kiskereskedelmi, idegenforgalmi és pénzügyi területeken jelentős a számuk és arányuk.
A startupok – legalábbis indulásukkor – általában 2-3 főt foglalkoztatnak. Az egyik „legfiatalosabb” céges szegmens az övék: a startup céget alapító magyarok több, mint 70%-a 45 év alatti.
A mikrovállalkozásokban rejlő lehetőségek és a magyar gazdaság
A mikrovállalkozások nagy potenciálja, hogy leginkább ők tudnak kifejteni népességmegtartó és munkahelyteremtő hatásokat a gazdasági leszakadástól szenvedő vidéki régiókban, ahol nagy számú mikrovállalkozás létesítése kifejezetten költséghatékony megoldást jelenthet a munkanélküliségre és elvándorlásra.
Fontosságukat mind az európai országok, mind az Európai Unió felismerte, ennek szólt többek között a covid hatásai miatt megítélt iparűzési-adókedvezmény 2021-ben, de különféle hazai (pl. a Széchenyi Mikrohitel Program) és Uniós pályázati források is segítséget jelenthetnek a mikrovállalkozásoknak.
A startup szektor jelentőségét és a benne rejlő potenciált egy minden korábbinál átfogóbb kutatás mérte fel a közelmúltban: különösen a jellemzően külföldön, legalábbis külföldről szerzett innovatív tudás, tapasztalat az, amely jelentős impulzussal lehet a magyar gazdaságra általuk.
A legtöbb magyar startup a közép-európai régiót tekinti célterületnek, így az országhatárokon átívelő startup-közi együttműködések ugyancsak új perspektívákat nyithatnak meg nyithatnak meg a magyar gazdaság számára.
Munkavállalóként a szektorban
Mikrovállalkozásnál vagy startupnál munkát vállalni egészen más kondíciókkal jár, és egészen más skilleket vár el, mint például egy multinál. A startupok esetében kiemelt hangsúlyt kap a munkavállalók kreativitása, melynek kiaknázása az egyik legnagyobb erőforrás számukra.
A fizetések rendszerint alacsonyabbak, viszont jellemző gyakorlat esetükben, hogy a tartósan az adott startupnál dolgozó munkavállalók egy idő után részesedést kapnak a vállalkozásból.
Jellemző rájuk a sok innováció, és a rugalmas munka – azonban a nagy verseny miatt komoly terhelés esik a munkavállalókra. Azt is meg kell jegyezni, hogy a startup-ok döntő része nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és megszűnik.
Mind a startupok, mind a mikrovállalkozások esetében jellemző, hogy a feladatkör széles és sokszínű – ahogy az a multicégektől „lefelé” haladva előző cikkeinkben már megfigyelhettétek. Ez a sokszínűség remekül alkalmas arra, hogy a munkavállaló több területen is kipróbálja magát, és kiderüljön, mely feladatokban jó igazán.
Ugyancsak jellemző a kiépült, merev munkahelyi, munkaszervezési struktúrák hiánya, ezek inkább formálisak, és a munkavállalók maguk alakítják a kereteket. A cikksorozatban tárgyalt három céges szegmens közül itt tud leginkább hatással lenni a döntésekre a munkavállaló. A sikereses startup-alapító Nikola Otasevic szavaival élve: „ha reggel arra ébredsz, hogy van egy jó ötleted, délutánra meg is valósíthatod”.
Ebből fakadóan azonban a felelősség is nagyobb, hiszen nincsen olyan ellenőrzőrendszer és annyi elérhető segítség a munkavállaló számára, mint például a multicégek esetében.
Simon Bence