ALTEO_Frissdiplomas.hu

„Ma már vállalati felelősség is a társadalmi edukáció”- Interjú az ALTEO vezetőivel

Interjú Szabó Beatrixszel, az ALTEO fenntarthatósági és EBK igazgatójával, valamint Klein-Stiller Évával, fenntarthatósági és IMS menedzserrel arról, hogy mit jelent egy fenntartható vállalatnál dolgozni és milyen lehetőségekkel várja az ALTEO az egyetemistákat és a pályakezdőket.

 

Interjúalanyok:

SzaboBeatrix_Frissdiplomas.hu

Szabó Beatrix, az ALTEO fenntarthatósági és EBK igazgatója

és

KleinStillerEva_Frissdiplomas.hu

Klein-Stiller Éva, az ALTEO fenntarthatósági és IMS menedzsere

Hogyan kerültetek az ALTEO-hoz és mivel foglalkoztok jelenleg?

Bea: Én 8 éve dolgozom az ALTEO-nál, jelenleg fenntarthatósági és EBK (Egészségbiztosítás-Biztonságtechnika-Környezetvédelem) igazgatóként. Környezetmérnökként végeztem és környezetvédelemmel kezdtem el foglalkozni az egyetem után. Az ALTEO-nál szép nagy az a paletta, amiért felelek: a fenntarthatóság mellett többek között az EU-s előírásoknak, direktíváknak, tőzsdei elvárásoknak való megfelelésért. Az ALTEO összes telephelyén nyomon követjük a környezetvédelmi és energetikai engedélyezéseket, alapengedélyeket és bevallásokat, mi felügyeljük a környezetvédelmi, munkavédelmi, energetikai és minőséggel kapcsolatos megfelelést mind a hivatalok felé, mind a bevezetett irányítási rendszereinkkel kapcsolatban.

Éva: Abból a nagy csokorból, amit Bea visz, én a fenntarthatóságért és az integrált irányítási rendszerért felelek, fenntarthatósági és IIR menedzserként. Végzettségemet tekintve én szintén környezetmérnök vagyok, de van egy biomérnöki diplomám is. Gyakornokként kerültem az ALTEO-hoz közel 6 éve, majd az egyetem után maradtam főállásban koordinátorként, szakértőként, most pedig már menedzserként dolgozom. Amikor diákként idekerültem, épp akkor zajlott az ALTEO-nál egy nagy akvizíció, illetve akkor kezdődött el a fenntarthatósági jelentés átgondolása, megvalósítása a cégnél, ebbe a kezdetektől módom volt bekapcsolódni, diplomamunka is lett belőle.

Miért éppen a környezetmérnöki pályát választottátok?

Bea: Pályaválasztásomkor indult újdonságként a környezetmérnök képzés néhány egyetemen. Tiszaújvárosból származom, ott erős a vegyipari jelenlét, illetve a vegyészeti központúság. Vegyészmérnök nem akartam lenni, de megtetszett a környezetmérnök irány és a Veszprémi  Egyetem is. A diploma megszerzése után, egyre növekvő kereslet képződött, már rengeteg környezetmérnökre lett szükség, mivel addigra az európai uniós kötelezettségek miatt elengedhetetlenné vált egyes vállalatoknál az alkalmazásuk. Már nem csak azoknál a cégeknél volt szükség környezetmérnökökre, amelyek ilyen szolgáltatásokat fejlesztettek vagy labort vezettek, hanem minden iparághoz kellettek, hogy a környezetvédelmi megfelelést le tudják követni. Nálam csupán félig-meddig volt tudatos ez a döntés, de a mai napig nem bántam meg. Inkább ipari környezetmérnöknek tartom magam, mivel a technológiákhoz vagyok közel, mindig is erőművekben dolgoztam, az ökológiai és a természetvédelemi vonal távolabb áll tőlem.

Éva: Én orvosnak készültem, nagyon érdekelt a biológia, a kémia és a matek is, aztán szép lassan átalakult ez az érdeklődés. Végül biomérnöki irányba mentem, bár akkor nem tudtam egészen pontosan, mivel is fogok pontosan foglalkozni, de izgalmasnak tűnt. A Műszaki Egyetemen végeztem és az évek alatt rádöbbentem, hogy a biomérnök tulajdonképpen biotechnológiával foglalkozó vegyészmérnök, ami azonban ilyen szinten már nem érdekelt. A szakdolgozati témám is a talajjavítás volt, ami környezeti téma inkább, és így már egyértelmű volt, hogy mesterképzésen a környezetmérnöki irányba megyek tovább. A biológia és a környezet szeretete fontos volt számomra egész kicsi koromtól kezdve.

Felmerül bennem a kérdés, hogy a fenntarthatóság témakörén belül hol van a találkozási pont a környezetvédelemmel?

Bea: Ha megnézzük a vállalatokat, ahol fenntarthatósággal foglalkoznak és tényleg vannak eredmények is, ott a környezetvédelem nagyon nagy szerepet tölt be a cég életében. Szép a három „láb” (társadalom, gazdaság, környezetvédelem), de önmagában például az esélyegyenlőséggel nem biztos, hogy megmentjük a Földet. Az energetikai szektorban a környezetvédelem nagyon hangsúlyos. Amikor elkezdtem dolgozni, az energetikában kezdték el először bevezetni az emissziós csökkentéseket és minden egyéb előírást, nem a többi ipari szektorban. Én azt gondolom, több mint 50% szerepe van a környezetvédelemnek a fenntarthatóságban.

Éva: Én is arra tudok rácsatlakozni, amit Bea mond. Azt gondolom, hogy az egész fenntarthatósági témakör eleve környezetvédelmi indíttatású volt. Ha tönkretesszük a környezetünket, a többi nem számít, nem tudunk gazdasági és társadalmi felelősségről beszélni, ha nincs hol.

Cégen belül ti mit tesztek ennek érdekében, tudtok konkrét példákat mondani?

Bea: A mostani generációnak elvárása, hogy egy vállalat legyen innovatív, rugalmas, hallja meg a dolgozói hangokat, vonja be a dolgozókat, és etikusan működjön. Az ALTEO a programjai szervezésénél figyelembe veszi a fenntarthatóságot is, például a karácsonyi rendezvényeink évek óta karbonsemlegesek és tavaly már a családi napot is így szerveztük. Hiszünk abban, hogy egy vállalatnak edukációs szerepe is van, hiszen rengeteg időt töltünk a munkahelyünkön. Mi úgy vagyunk vele, hogy ha már 5-10 ember elgondolkodik egy-egy rendezvény után, hogy hogyan vásárol, hogyan közlekedik, az már szuper. Én azt látom, sok mindent hazavisznek a kollégák a munkahelyükről. Mindemellett megtartó erővel is bír, ha a kollégák azonosulni tudnak a munkahelyi értékrenddel, a közvetített értékekkel.

Éva: Rengeteg kezdeményezést támogat a cégünk, kezdve az olyan alapokkal, minthogy megvalósítottuk az irodán belüli tényleges szelektív hulladékgyűjtést, alulról jövő ötletként szezonális ruhacsere programokat és gyűjtéseket szervezünk, mellyel rászorulókat segíthetünk. De van minden héten gyümölcsnapunk, mellyel a kollégák egészségét támogatjuk, valamint olyan „zöld-akciókra” is igyekszünk lehetőséget biztosítani és minél inkább bevonni a kollégákat, mint például az épp most szerveződő faültetésünk is.

A HR-től szoktunk kapni visszajelzést, hogy számos olyan megkeresés volt -akár pozíció meghirdetése nélkül is-, hogy fiatalok beküldték az önéletrajzukat, mert hallották, mennyire fenntarthatóan működik az ALTEO, és ha van álláslehetőség, szívesen jönnének. De interjúkon is sokszor téma, hogy ez is egy olyan plusz pont, amiért szívesen dolgoznának nálunk. Ezek a legjobb visszaigazolások.

Ma már az a furcsa, ha egy vállalat nem foglalkozik ezzel a kérdéssel…

Éva: Az ALTEO alapvető működése is onnan indult, hogy egy környezetbarátabb megoldást tudjon kínálni az energiatermelésre és az energetikai szolgáltatásokra. A portfóliónk úgy épül fel, hogy a beépített kapacitásunk több, mint 50%-a megújulóenergia-termelő egységekből áll, ebbe beletartoznak a víz-, a szél-, a naperőművek és a biogázas erőművek is. Illetve, ami a mostani energiarendszerben a rugalmasságot tudja biztosítani, és ki tudja szabályozni azt a hektikusságot, amit az időjárásfüggő megújuló rendszerek nyújtanak, azok a földgázzal üzemelő erőműveink, amelyek magas hatásfokkal és rugalmasan üzemeltethetők, a fosszilis lehetőségek közül leginkább környezetbarát módon. Integrált irányítási rendszert működtetünk, és a jogszabályoknak való megfelelés is jó alapot nyújt arra, hogy környezettudatos módon tudjon működni az ALTEO.

Bea: Igen, már az állami cégek is elkezdtek ezzel foglalkozni… Én azt gondolom, a jogszabályi megfelelés az alap, hogy egy vállalat el tudjon indulni a fenntartható működés útján. Van összefüggés aközött, hogy egy vállalaton belül melyik részleg felel a fenntarthatóságért. Sok vállalatnál látjuk, hogy például a kommunikáció, a PR, a marketing viszi a fenntarthatóságot és nem a környezetvédelmi terület. Így nehéz elképzelni, hogy hitelesen tudnak szakmai döntéseket előterjeszteni, például a marketing területén, úgy, hogy nem ismerik a környezeti normákat, előírásokat, a technológiai működést. Nem tudom, mennyire tudnak így valós célkitűzéseket teremteni, ahhoz viszonyítva, amikor ez a terület a környezetvédelemmel működik együtt.

Éva: Az ALTEO nagy figyelmet fordít arra is, hogy a kezdetektől bevonja a munkavállalókat a programjaiba, hogy folyamatosan biztosítsa a munka és a magánélet egyensúlyát és ehhez egészségmegőrző programokat, valamint egészségbiztosítást is kínáljon. A fenntarthatóság egy komplex témakör, és nagyon fontos, hogy minden részére odafigyeljünk.

Ti miért szerettek a leginkább itt dolgozni?

Bea: Én azért, mert rugalmas a cég. Nagyon kevés vállalatnál van ekkora rugalmasság, azt gondolom. Ez megnyilvánul munkaidőben, döntéshozatalban, a saját területed fejlesztésében. Ha vannak jó ötleteid, amiket alá tudsz támasztani, a menedzsment mögé áll és megadja hozzá az eszközöket. Ehhez persze kell egy érettség, hogy ezt tudja kezelni az ember, és kell egy olyan csapat is, aki tud bánni ezekkel az eszközökkel. Aki nem ilyen környezetből érkezik, annak először furcsa lehet, hogy sokszor a folyamatot neked kell kitalálni, vagy előjöhetsz innovatív ötletekkel. A hangulat családias, közvetlen, a vezérigazgatóval is össze tudsz futni egy kávé mellett. Lendületes, tenni akaró csapatok vannak, főként azért, mert engedi is a menedzsment, hogy tegyünk.

Éva: Így van, abszolút nyitott hozzáállású a menedzsment. Ha az ötlet jó, végig tud futni, ezt meg tudom erősíteni. Van fenntarthatósági ötletládánk is, és innen már jó néhány kezdeményezés meg is valósult. Ezek jó visszajelzések a kollégáknak is. Vannak különböző díjaink is: fenntarthatósági díj, munkavédelmi díj, innováció díj, meg még sok egyéb. A legutóbbi kezdeményezés márciusban volt, csapatokban lehetett indulni és egymillió lépést kellett megtenni. Mindig van valami megmozdulás, ami összetereli vagy egy közös cél felé hajtja az embereket.

Bea: Van ALTEO Akadémiánk is, ami szintén nagy sikerű, online is be lehet kapcsolódni. Ezek ismeretterjesztő, egy-másfél órás programok. Vannak tematikus előadások, havi egyszer vagy kétszer. Amit még mindenképp kiemelnék, az a képzéstámogatás. Ha szeretnél egy képzésen részt venni és fejleszteni magad szakmailag, az ALTEO támogat ebben. Tanulmányi szerződést köt, elenged a képzésekre, biztosítja a felkészülési időt. A szervezet lapos és valahogy motiválni kell a kollégákat, hogy fejlődjenek, szakértővé váljanak. A csapatomban szinte mindenki tanul valamit jelenleg is.

Szuperül hangzik, ráadásul ez egy pályakezdőnek is ígéretes. Mi az, ami miatt még érdemes hozzátok jelentkezni akár egyetemistaként vagy friss diplomásként?

Bea: Az innováció. Az, hogy nyitott a cég az újdonságokra, és magunknak kell kitalálni a cég fejlődési útját, nem pedig helyettünk találják ki. Nálunk egy junior is részese lehet a nagy egésznek. Vannak projektcsapatok, és ezekbe a junior kollégákat is bevonják, így testközelből tapasztalhatják meg a projekteket. Ezenkívül a bizalom is nagyon fontos, például amikor a pandémia bejött, nagyon kevés ellenőrzési eszközt használt az ALTEO a munkavállalók kontrollálására. Maga a fenntarthatóság is vonzó lehet a fiataloknak, hiszen jellemzően, ha valaki a belső működést fenntarthatóbbá akarja tenni, azok az igazán nagy vállalatok, a multikörnyezet. Mi egy jóval kisebb vállalat vagyunk, de a fenntarthatósági programunk a dolgozókra is kiterjed. Ekkora méretű vállalatoknál ez nem jellemző, pláne nem magyar hátterű cégeknél.

Éva: Szerintem az nagy pozitívum, hogy nagyon változatos a munkakör. Folyamatosan új feladatokkal és kihívásokkal nézünk szembe, és ez rendkívüli fejlődési lehetőséget biztosít. A másik pedig, amit Bea is mondott, a bevonás, a csapatdinamika, a vezetői támogatás és a családias légkör.

Úgy tudom, jelenleg is kerestek új kollégát, mesélnétek erről?

Éva: Igen, ez egy fenntarthatósági koordinátori pozíció, és a fenntarthatósági program megvalósítását, és az integrált irányítási rendszer működtetését fogja segíteni operatív szinten. A sűrűjébe kerülhet az, aki erre a pozícióra jelentkezik hozzánk.

Az utolsó kérdésem az lenne, hogy szerintetek elég-e az a globális erőfeszítés, amit napjainkban megteszünk…

Bea: Szerintem nem. Sokkal jobban meg kellene az erőfeszítést követelni a vállalatoktól, én szigorítanám a szabályozásokat. Azt látjuk, hogy amikor a vállalatok nem térhetnek ki ezek elől, akkor végül betartják, mert nagy a nyomás és szigorúak a szankciók. Amíg ez nem valós kötelezettség, csupán ajánlás, addig a profit az elsődleges a világgazdaságban. Sok cégnél csak a marketing anyagokban szerepel a fenntarthatóság, de nincsenek valós eredményeik. Illetve amíg a nagy államok nem állnak a környezetvédelem mögé, mi kevesek vagyunk.

Évi: Folyamatosan jönnek ki ajánlások, célkitűzések, de azt látom, hogy nem erre halad a valóság, még nagyon sok múlik a vállalatok hozzáállásán, fenntarthatósági elhivatottságán. Én ennek ellenére azért bízom abban, hogy egyre inkább jön az a fajta társadalmi és befektetői nyomás, aminek következtében a világ döntéshozóinak, jogszabályalkotóinak is megkerülhetetlen lesz, hogy ezeknek megfeleljenek. Hiszek abban, hogy az ajánlásokból hamarosan kötelezettségek lesznek, és hogy jó irányba tartunk, csak lassan haladunk…