Blanka a Green Fox előtt egy turisztikai startupnál dolgozott, és meg volt győződve arról, hogy nem programozó alkat. Ma már határozottan vallja, hogy a kódolás nem alkat kérdése.
Hogyan kerültél kapcsolatba az IT területtel?
Az üzleti-gazdasági világból jövök, az informatika sokáig meglehetősen távol állt tőlem. Egy turisztikai startupnál dolgoztam 2020 elejéig. Akkor elgondolkodtam, hogy merre is tart a karrierem, és nem voltam teljesen elégedett. Elhatároztam, hogy egy ideig utazgatok és megpróbálom megtalálni, hogy mi érdekel igazán, ezért felmondtam a munkahelyemen. A Covid miatt az utazásról le kellett mondanom, így elkezdtem különböző területekbe belekóstolni, és hirtelen ötlettől vezérelve beiratkoztam a Green Fox junior programozó képzésére. Azonnal megtetszett a kódok világa, pedig korábban meg voltam győződve róla, hogy nem az én terepem. Ráadásul mivel online tanultam, nyáron akár a Balatonról is be tudtam csatlakozni a képzésre.
Ezek szerint elég hirtelen csöppentél bele ebbe a világba. A környezeted hogyan fogadta a döntésedet?
A családom és a barátaim is kicsit kétkedve fogadták, hogy beiratkoztam egy programozó bootcampbe. Nem csoda, hiszen magam is meglepődtem, hogy mennyire leköt ez a terület. Ahogy sokakban, bennem is számos előítélet volt a programozással kapcsolatban. Például azt gondoltam, hogy ez túl nehéz, és már gyerekkorban el kellett volna kezdeni vagy legalább egyetemre járni ahhoz, hogy megtanuljam. Azért sem tartottam magam programozó alkatnak, mert világéletemben lányos lány voltam, illetve a programozást egy magányos és monoton munkának gondoltam. Emiatt eleinte attól is féltem, hogy nem fogok illeszkedni a green foxos osztályba, de idővel lebomlottak bennem ezek az előítéletek. Ma már úgy gondolom, nem létezik olyan, hogy programozó alkat, és azt is megtapasztaltam, hogy a programozás valójában csapatmunka. Épp ezért fontosnak tartom, hogy a sztereotípiák senkit se tántorítsanak el a programozástól.
Mi az, ami leginkább megfogott ebben a területben?
Az első perctől tetszett a programozásban, hogy logikus gondolkodást igényel, miközben a kreativitásomat is kiélhetem. Full-stackes osztályba kerültem, aminek örültem, mert nem volt konkrét elképzelésem arról, hogy mit szeretnék, és így a front-endbe és a back-endbe is bele tudtam kóstolni.
Rögtön fel tudtad venni a ritmust?
Az első néhány hetet annak ellenére megszenvedtem, hogy a lelkesedés nem hiányzott. Kezdetben úgy éreztem, hogy nehezen áll rá az agyam a kódolásra. Életem legnehezebb fél éve volt, de nagyon élveztem. A képzés alatt szinte minden időmet a Green Fox és a tanulás tette ki. Ami még kihívás volt, hogy a teljes képzést online végeztem el, ami mindig kicsit nagyobb önállóságot igényel. Persze segítettek a mentorok, de eleinte nehezen tudtam megítélni, hogy mi az, amire magamtól kellene rájönnöm, és mi az, amihez jobb, ha segítséget kérek. Kellett egy kis idő, hogy belerázódjak ebbe.
Miért döntöttél mégis az online tanulás mellett?
Az első hibrid osztályba jártam, ahol mindenki egyénileg választhatott az online és a tantermi tanulás között. Nehezen döntöttem, de végül a rugalmasság miatt az online képzést választottam, és ezt utólag is jó döntésnek tartom. Mivel Budapesten élek, bejárhattam volna a kampuszra, de vonzott az online tanulás szabadsága. Például a nyári időszakban jól jött, hogy akár a Balaton-partról is csatlakozhattam, de volt olyan csoporttársam, aki Békéscsabáról végezte el a képzést. A vírushelyzet egy-egy időszakában pedig előfordult, hogy mindannyian online tanultunk. Tetszett ez a rugalmasság.
Mi volt a legnagyobb élmény számodra a képzés során?
Még ebben a vegyes online/offline felállásban is olyan összetartó közösség jött létre, amiben mindenki teljesen önmaga lehetett, és nekem ez jó élmény volt. Ma már többekről mondhatom, hogy a barátaim, és bár hónapokkal ezelőtt véget ért a képzés, még mindig össze szoktunk járni. Sokfélék voltunk, fiúk és lányok, extrovertáltak és introvertáltak, különböző érdeklődési körökkel, mégis jól összeszoktunk. Gyakran viccelődtünk, és ugrattuk is egymást, tényleg nagyon jó volt a hangulat.
A képzés után milyen volt az álláskeresés?
Izgultam, mert tudtam, hogy még bőven van mit tanulnom. Viszont azt is tudtam, hogy nagy érték az a gyakorlatorientált képzés és az a csapatmunka, amiben részem volt. Kaptunk egy erős alapot, amire jól lehet építkezni. Én úgy látom, hogy az, hogy a csoportból ki mennyi idő alatt helyezkedett el, több tényezőn múlt, például azon is, hogy ki mennyire ragaszkodott egy bizonyos programnyelvhez.
Te milyen munkahelyet képzeltél el magadnak?
Számomra az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy legyen a cégnél mentorprogram. Sokan úgy gondolják, hogy ilyesmi csak a multiknál létezik, pedig akár a kisebb cégek is meg tudnak felelni ennek a kritériumnak.
És megtaláltad a helyed?
Igen, nagyon gyorsan sikerült elhelyezkednem, február 1-jén már munkába is álltam. Egy körülbelül 20 fős céghez csatlakoztam, ahol rajtam kívül 5 korábbi green foxos dolgozik. Két mentorom van, akik mindketten a Green Foxból érkeztek, így jól tudnak támogatni a beilleszkedésben. Maga a munka is nagyon izgalmas. Tetszik, hogy nulláról alkotunk dolgokat, és nem pedig régi rendszereket hegesztgetünk. Tartottam attól, hogy juniorként eleinte kevésbé izgalmas feladatokat kapok, de utólag alaptalannak bizonyult a félelmem.
A jövődet hogyan képzeled el?
Azt még nem tudom biztosan, hogy a programozáson belül mivel szeretnék foglalkozni, szívesen belekóstolnék több területbe és programnyelvbe is. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy a Green Fox jó döntés volt.
Ha te is kipróbálnád magad programozóként, tudj meg többet a Green Fox junior programozó képzéséről, és jelentkezz!
