mérnök

Gyakornokként a Knorr-Bremse R&D Centernél: „A saját szakterületünkön rendkívül nagy szabadság áll rendelkezésünkre, így ez a legjobb hely a kreatív mérnöki alkotások kivitelezéséhez.”

A Knorr-Bremse ikonikus önvezető kamionjára még én is emlékszem, pedig a mérnöki pálya felé sosem kacsintgattam. Az önvezető járműveknek szigorú biztonságtechnikai követelményeknek kell megfelelniük, ezért az autóipar kiemelkedő koponyái minden évben összegyűlnek a svéd kisváros, Arjeplog melletti Hornavan tó jegén, hogy a legszélsőségesebb viszonyok között is teszteljék a fékrendszereket. Ebben az interjúban a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. egyik hardverfejlesztője, András – aki gyakornokként kezdte pályafutását a cégnél –, adott bepillantást mindennapjaiba, a pályázással kapcsolatos kérdéseimet pedig Sipos Ágnes, HR Generalista válaszolta meg.

András 2,5 éve dolgozik a Knorr-Bremsénél, első félévét BSc-s Villamosmérnök hallgatóként hardverfejlesztői pozícióban töltötte, a következő két évet pedig duális mesterképzésen folytatta a cégnél. Jelenleg az eCubator csapat tagja, ahol az elektromos járművekkel kapcsolatos fejlesztések zajlanak.

Ági HR Generalista pozícióban felel az utánpótlásképzés keretein belül a Gyakornoki Program és a Duális MSc képzés teljes körű koordinációjáért. Érdekesség, hogy 2014-ben szintén gyakornokként csatlakozott a céghez, majd az egyetem elvégzése óta már teljes munkaidőben erősíti a HR csapatot.

 

Budapesti és kecskeméti telephellyel is rendelkeztek. Milyen lehetőségeket kínál e kettő a gyakornokoknak?

Ági: Mind Budapesten a XI. kerületi Kutatás-fejlesztési Intézetben, mind pedig Kecskeméten a Tesztközpontban fogadjuk a hallgatókat. A Gyakornoki Programunk keretében valódi projektfeladatokba nyílik lehetőségük becsatlakozni, melyek komplexitása hosszabb idejű betanulást igényel. Éppen ezért a hallgatók többsége minimum 6 hónapra érkezik hozzánk. Ugyanakkor jellemző, hogy már az alapképzés utolsó féléveiben csatlakoznak hozzánk, és folytatják a tanulást nálunk szakmai környezetben, a mesterképzéssel párhuzamosan is – erre jó példa András karrierútja.

A fejlesztési tevékenységek mellett bátorítjuk őket a TDK-n való részételre, és támogatjuk őket szakdolgozat és diplomadolgozat írási lehetőséggel is. Magyarországon az elsők között voltunk, akik duális képzési lehetőséget hirdettek, 2017 óta pedig a Műegyetemmel együttműködésben autonóm járműirányítási mérnök, járműmérnök és villamosmérnök duális mesterképzésekre is várjuk a hallgatók jelentkezését. Továbbá az MSc diploma megszerzése után doktori témát is szívesen adunk azoknak, akik örömmel vesznek részt a PhD programunkban.

A hallgatók többsége villamosmérnök, mérnök informatikus, mechatronika, gépész- vagy járműmérnök szakokról érkezik hozzánk és helyezkedik el szoftverfejlesztő, -tesztelő, hardverfejlesztő vagy tesztmérnök gyakornok pozíciókban, továbbá egyre több lehetőséget hirdetünk a projektmenedzsment területén is.

Egész évben várjuk a jelentkezéseket, karrierportálunkon folyamatosan frissítjük az aktuális lehetőségeket. Vannak időről-időre felmerülő hallgatói projektek és az is előfordul, hogy egy teljesen egyedi problémára keressük a megoldást. Sokszor a teljes állásban dolgozó munkatársak idejébe sajnos nem fér bele egy-egy új kutatási feladat, amit így egy gyakornoki projektként írunk ki. Természetesen folyamatos szakmai támogatás mellett zajlik a kutatás. És az sem titok, hogy több ilyen munka is eljutott már a szériafejlesztésig.

Tervezhetőség szempontjából most a diákok is nagyon nehéz helyzetben vannak, folyamatosan változnak az egyetemi körülmények, így mi próbáljuk megadni nekik a biztonságot jelentő stabilitást a munkahelyen. A pandémia alatt is ugyanúgy meghirdetjük a hallgatói lehetőségeinket, videóinterjúzunk és egyre nagyobb tapasztalatunk van az online onboardingban is.

András, mesélj a duális képzésről! Mik a tapasztalataid?

András: A mesterszak első félévei elég sok befektetett energiát igényelnek, ezért eleinte tartottam attól, hogy hogyan fogom tudni összehangolni a munkát az egyetemi teendőimmel. Szerencsére hamar rájöttem, hogy nincs mitől félnem, úgy tudtam végigcsinálni a mesterképzést, hogy mellette ugyanúgy részt tudtam venni a meetingeken, és a feladataimmal is jól haladtam.

A villamosmérnöki képzés szorgalmi időszakában rengeteg a számonkérés, ezért kevesebbet tudtam bejárni, de a duális MSc szerződés lehetővé tette, hogy ezt a munkaidőt nyáron pótoljuk be, míg a juttatási rendszer év közben is folyamatos. Ági szavaihoz még hozzátenném, hogy az én csapatomban nem csak villamos-, közlekedés- és járműmérnökök vannak, de akadnak vegyészmérnök vagy fizikus végzettséggel rendelkezők is a csapatban.

Vannak olyan feladatkörök, amihez teljesen más nézőpontra van szükség, a fizikus kollégám például a biztonságkritikus rendszerek funkcióinak a szakértője, ő egy teljesen más oldalról közelíti meg a problémát, és ez nagyon hasznos egy olyan komplex feladat terén, mint a miénk.

Ági: Így van! A Kutatás-fejlesztés során óriási hozzáadott értéke van annak, ha egy problémát minél szélesebb körben tudunk megvizsgálni. Ha bejön egy új projekt, hagyjuk, hogy a szakértők a saját kreativitásukat használva kezdjenek el dolgozni rajta.

András, neked mi volt eddig a kedvenc projekted a cégnél?

András: A legizgalmasabb projekt számomra az volt, amiben először részt vettem – az első élmény mindig a legmeghatározóbb. Első feladatként egy elektromos aktuátorhoz fejlesztettem motorvezérlő algoritmust.

Külső szemlélőként ez elég komplexnek hangzik, jól gondolom?

András: Így igaz. 🙂 Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de az első naptól kezdve minden feladatnál bíztak a képességeimben. Természetesen a követelmények és a célok adottak, de hogy ezt milyen úton, milyen módszerrel próbáljuk meg elérni, ránk van bízva.

Ági: Azt hozzá kell tenni, hogy nem hagyjuk magukra a hallgatókat, mindenkinek van egy mentora, aki végigkíséri a munkáját, tőle bármikor kérhet iránymutatást.

András, te miért jelentkeztél a céghez?

András: Az egyetemen a Mérnök leszek tárgy keretein belül hallottam először a Knorr-Bremséről. Meghívott előadók mutatták be a különböző mérnöki területeket, illetve, hogy miből áll a munkájuk. Ezen az előadáson a Knorr-Bremse képviselője levetített egy videót, amire a mai napig emlékszem, egy kamion fékrendszerét tesztelték egy skandináv tó jegén. A mutatvány rendkívül látványos volt, minden hallgató érdeklődését felkeltette.

Gyakornokként is be lehet pattanni a volán mögé?

Ági: Bepattanni bármikor, vezetni csak a megfelelő jogosítvánnyal lehet. 🙂 A jármű tesztcsoportban is rendszeresen fogadunk gyakornokokat, akik segítenek a járművek országúti tesztekre való felkészítésében, a vizsgált elektronikus fékrendszerek konfigurálásban, majd a visszaérkezést követően a mérésadatok feldolgozásában.

András, te mit szeretsz a szakmában?

András: A mérnöki szakmának mindig is a fejlesztés és az alkotás része vonzott. Olyan gyakornoki pozíciót kerestem, ahol a gyakorlati problémák megoldását a lehető legnagyobb szabadságban végezhetem, ez jelenti számomra a szakma szépségét, amit meg is találtam a Knorr-Bremse-nél.

És hogyan élted meg az állásinterjúdat?

András: Azt fontosnak tartom megemlíteni, hogy én ajánlás útján jutottam el az interjúig. Az Önálló Laboratórium című tárgy keretein belül a konzulensem javasolta nekem a lehetőséget, hogy gyakornokként dolgozzak a Knorr-Bremse-nél. Egy új projektet indítottak, amelybe becsatlakozva hasonló feladataim lettek volna, mint amivel az adott tárgy kapcsán foglalkoztam. Az interjún részt vett a leendő csoportvezetőm, illetve egy HR szakértő is. Átbeszéltük, milyen projektekkel foglalkoztam eddig az egyetemen, nem vártak piaci szakmai tapasztalatot. Még aznap visszajeleztek, hogy szívesen dolgoznának velem.

Ági, te HR-es szemmel mit tanácsolsz a jelentkezőknek?

Ági: András példáján keresztül is látni, hogy mennyire fontos a kapcsolatrendszer, az egyetemen sok lehetőség adott ennek kialakítására. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy csatlakozzatok be plusz kutatási projektekbe, ez abban is segít, hogy jobban megtapasztaljátok, mi érdekel titeket, mivel foglalkoznátok szívesen a jövőben.

András: A személyes véleményem, hogy a szakmai tudáshoz az egyetem 40%-ot tesz hozzá, a többi 60%-ot mindenkinek saját magának kell megszereznie, amire a legjobbak az egyetemi és céges projektfeladatok, de az otthoni „hobbi-projektek” is jó pontot jelenthetnek az állásinterjún. Az én csoportvezetőm egyébként a TDK-mban is segített, nemcsak elolvasta, hanem javaslatokkal is ellátott, hogy milyen módosításokkal lehetne jobb.

Neked volt ilyen hobbi projekted?

András: Én egy BLDC hajtásinvertert építettem az önálló labormunkám részeként, melyet a diplomamunkámhoz is felhasználtam. Nagyon érdekelt, hogyan működik egy elektronikus vezérlésű hajtás, így a szabadidőmben is rengeteget foglalkoztam vele. Ezt felhasználva később úgy döntöttem, az alkalmazását is bemutatom, ezért megépítettem hozzá a drónt is. Miután elkészült, reptettük is a laborban attól rettegve, hogy akár rossz véget is érhet. 😀

Gondolom, a biztonságtechnikai előírások figyelembe vételével… 🙂

András: Természetesen a labori előírásokat betartva, védőhálóval ellátva, egy ujjal a vészkapcsolón várakozva kíséreltük meg az első felszállást.

Ági: A hobbi projektek az interjún is jó kiindulási alapot jelentenek a beszélgetéshez, ez alapján kiderülhet, mennyire passzol egymáshoz a felettes és a hallgató gondolkodása, hogyan tudnak egy szakmai problémáról közösen beszélgetni.

Akkor ezzel gondolom, nem volt gond. 🙂 És a csapatba könnyen be tudtál illeszkedni?

András: Nagyon gyorsan ment, bár eleinte nagyon izgultam. Oké, hogy otthon csinálgattam dolgokat, de itt valódi mérnökök voltak, akik közül nem egy már családapa volt akkor!

Ági: Te is valódi mérnök vagy…

András: (nevet) Hamar rájöttem, hogy nincs félnivalóm. Mindenkivel baráti a viszony, lesz is egy sörkóstolónk Skypeon a müncheni csapattal, akikkel a járványhelyzet miatt még nem is találkoztam személyesen. Már be vannak készítve a sörök. (megmutatja). Már csak ki kell bírni, hogy addig is ott maradjanak a szekrény tetején…

Mitől függ, hogy valaki teljes állásba kerül a gyakornoki programot követően?

Ági: Nagy hangsúlyt fektetünk a hallgatók képzésére mind a Kutatás-fejlesztési Intézeten belül, mind pedig az egyetemi oktatást figyelembe véve, több kollégánk oktatóként is tevékenykedik. Tulajdonképpen az utánpótlásképzés részeként hirdetjük meg Gyakornoki Programunkat, aminek keretein belül biztosítunk lehetőséget a hallgatóknak, hogy minél szélesebb körű tudásra tegyenek szert, ezáltal is segítve őket a döntésben, hogy teljes állásban már mivel szeretnének foglalkozni. Nyomon követjük a végzős hallgatóink tanulmányait, és teljesítményüket, motivációjukat megvizsgálva előszeretettel ajánlunk számukra teljes állású lehetőséget.

Mi az, ami felkelti az érdeklődéseteket egy önéletrajzban?

Ági: Gyakornokok esetében nem várunk el szakmai tapasztalatot, sőt kifejezetten azt preferáljuk, ha energiájukat az egyetemre fordítják, és az ottani tudás minél magasabb szintű elsajátítására koncentrálnak. Ez adja meg azt a szakmai alapot, amire később a munkavégzés során építhetünk. Ha úgy érzik, hogy tanulmányaik mellett biztonsággal tudnak munkát vállalni, szívesen képezzük őket tovább mi is. Nálunk minden gyakornok egy szakértő mentor mellett tanul be, támogatjuk őket az új ismeretek vagy új szoftverek elsajátításában. A tudásvágyat, a motivációt keressük a jelöltekben és mindig örömmel fogadjuk, ha az önéletrajz kötelező elemei mellett megjelenik, valamilyen otthoni szakmai projekt is. Az interjú során fontosnak tartjuk, hogy kölcsönösen bemutatkozzunk egymásnak, majd pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy a leendő felettes vagy mentor miként tud együtt gondolkodni egy szakmai problémán a gyakornok jelölttel.

Nem várunk munkatapasztalatot, inkább arra vagyunk kíváncsiak, milyen projektekben vettek részt az egyetemen és hogy ezekről hogyan tudnak szakmailag kommunikálni. MSc hallgatók esetén a szakdolgozat témája is rögzítésre kerülhet, ezek el tudják indítani a beszélgetést az interjún.

Úgy tudom, békeidőben saját nyílt napokat is tartotok, ahol a jelentkezők kapcsolatba kerülhetnek veletek.

Ági: Így van! 2017-ben útnak indítottuk OKOS KAMIONOK – OKOS MÉRNÖKÖK szakmai rendezvénysorozatunkat, amit most az online térbe is áthelyeztünk. A következő eseményünk „Láthatatlan Platform SW” címmel jelentkezik majd. (A www.okoskamionok.hu site-on nyomon követhetők a rendezvénysorozat jövőbeli szakmai eseményei.)

A bemutatkozás mellett célunk a tudásmegosztás is, a szakmai előadásokon legújabb fejlesztéseinkről lesz szó, a kollégák közvetlenebb hangvételű beszélgetései mellett. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy picit jobban betekintést nyerni a mindennapjainkba.  Úgy gondolom, hogy ezáltal egy új kapcsolódási formát találtunk a környezetünkkel, ugyanakkor bízunk benne, hogy minél hamarabb visszatérthetünk a rendes kerékvágásba és lesz lehetőségünk személyesen is találkozni az érdeklődőkkel.

Ha kedvet kaptál, hogy a Knorr-Bremse R&D Centerhez jelentkezz, keresd karrierportáljukat! 🙂

Az interjút készítette: Kurinyec Anna