Kránitz Felícia 2019-ben kezdett az Adnovumnál dolgozni szoftverfejlesztő gyakornokként, jelenleg pedig egyszerre tevékenykedik szoftverfejlesztőként és vállal szerepet career coachként. A cégnél a szakmai fejlődés támogatására külön létezik ez a coach funkció, amelyet a projektfeladatai mellett tölt be többek között Felícia is.
Felícia igazi inspiráló nő: a maga 24 évével ő a vállalat legfiatalabb menedzsere, ráadásul nemcsak a munkahelyén jeleskedik, a sportokban is otthonosan mozog, valamint önkéntesként beutazza a világot. Interjúnkban mesél az Adnovumnál befutott karrierjéről, tanácsot ad pályakezdő önmagának, de a munka-magánélet egyensúlyról is beszélgettünk.
Interjúalanyunk:
Kránicz Felícia, az Adnovum szoftverfejlesztője
Kezdésnek kérlek, mutatkozz be! Mivel foglalkozol jelenleg?
Kránitz Felícia vagyok, 24 éves, a BME-n végeztem mérnök-informatikusként. Szoftverfejlesztő gyakornokként kezdtem az Adnovumnál négy éve, jelenleg pedig iOS fejlesztőként dolgozom egy svájci közösségi autóbérlő cég mobilalkalmazásán.
Az egyetem második éve után jelentkeztem, mivel úgy éreztem, már talán van akkora tudásom, hogy el tudjak vele helyezkedni. Az Adnovum nagyon sokat segített a fejlődésben. A gyakornoki programunk is úgy van felépítve, hogy a tanulás legyen a középpontban, ami egyetemistaként nekem nagy löketet adott. Emellett többféle projekt is van nálunk, több területet is ki lehet próbálni, így itt segítséget kaptam abban, hogy megtaláljam a saját irányomat. Ma már egy tisztább kép van bennem arról, hogy mit szeretnék csinálni az informatikán belül.
Úgy tudom, emellett ettől az évtől kezdve Career Coach-ként is tevékenykedsz. Mesélnél erről egy kicsit?
Nálunk ez a people management feladatokat takarja, a Career Coach felelős a hozzá tartozó munkavállalók karrierbeli fejlődéséért és személyes jólétéért. Jelenleg négy ember tartozik hozzám. A „hivatalos” témák (visszajelzések gyűjtése, teljesítményértékelés, adminisztrációs kérdések megválaszolása) mellett az emberi oldalra is nagy hangsúlyt fektetünk. Ez a gyakorlatban úgy mutatkozik meg, hogy rendszeresen beszélgetek a „coachee”-jaimmal (így hívjuk őket), és megbeszéljük azt is, hogy érzik magukat, hogy haladnak a projektjükkel. Rendszeres időközönként célokat is kitűzünk közösen és azt is megnézzük, milyen visszajelzéseket kaptak az elmúlt időszakban. Szerintem ez egy eléggé változatos és széleskörű feladatkör. Mi azért is hívjuk inkább coachingnak, mivel ez egy személyes támogatást nyújtó szerep, mint ami a menedzserekről sztereotípia lehet.
Milyen érzés a vállalat legfiatalabb menedzserének lenni?
Igazából a kérdésed előtt még sosem gondoltam bele abba, hogy az lennék (nevet). Pár éve, ha valaki azt mondta volna nekem, hogy én valaha is menedzser leszek, kinevetem, de itt az Adnovumnál egy olyan szemszöget mutattak be számomra a menedzser-létről, ami nagyon megtetszett. Egyébként nagyon jó érzés volt, amikor people managementben nálam tapasztaltabb emberek úgy gondolták rólam, hogy alkalmas lennék a szerepre, megtiszteltetésnek vettem. Általában inkább feladatként tekintek erre, mint pozícióként. Nem szoktam azon gondolkodni, hogy valakinek a menedzsere vagyok, inkább próbálok nekik a lehető legtöbbet segíteni.
Van még valamilyen célod, amit a közeljövőben el szeretnél érni a karrieredben?
Próbálok a jelenlegi két szerepemre koncentrálni, hogy ezekből a lehető legtöbbet kihozzam. iOS fejlesztést tekintve egy nagyon tapasztalt kollégával dolgozom együtt, így mindennap tudok valami újat tanulni, és szeretném, ha ez így folytatódna. Career coachként pedig szeretnék a legtöbbet segíteni az én „coachee”-jaimnak, hiszen a saját példámon látom, hogy hová lehet ezáltal eljutni.
Ha visszamehetnél az időben, milyen tanácsot adnál a pályakezdő önmagadnak?
Hogy ne féljen interjúzni (nevet). Szerintem a legtöbb helyen tudják, hogy a gyakornokok nem fognak egyből 100%-on teljesíteni, hiszen az egyetem nem feltétlenül adja meg a szükséges gyakorlati tapasztalatokat. Ezért nem kell ettől félni, és nem kell elhallgatni azt sem, ha valamit nem tudsz. Jó esetben inkább segíteni fognak, hogy megtanuld, amire az adott pozíció esetében szükség van.
Hogyan járul hozzá az Adnovum, hogy motivált maradj a mindennapokban? Milyen itt dolgozni?
Az irodai csoki (nevet). Viccet félretéve, úgy érzem, hogy itt nagyon elismerik a munkámat, és emellett emberként is komolyan vesznek. Személyes kapcsolatot sikerült kialakítanom sok kollégámmal. Ami pedig talán a legfontosabb számomra, az a fejlődés, amihez itt minden lehetőség adott. Amellett, hogy az Adnovumnál megbecsülnek, a csapat is nagyon jó: eseményeket is szervezünk, néha sörözünk is együtt munka után. Emellett rendszeresen vannak szervezett programok, például a Covid után először végre az úgynevezett „summer event”-ünket is megszervezzük, ami egy közös csapatépítő hétvégét takar az egész cégnek.
A légkör miatt én majdnem minden nap be is járok az irodába. Bár ez nem teljesen igaz, hiszen jelenleg is éppen Finnországból dolgozom. Az Adnovum elég rugalmas, a „work from anywhere” koncepciójának köszönhetően szinte bárhonnan végezhetjük a munkánkat. A vezetőség úgy gondolta, hogy a covid után – mivel már a gyakorlatban tapasztaltuk, hogy működhet a 100% home office – igazából mindegy, hogy hol van az ember, így született meg ez az ötlet. A járvány után én például elkezdtem egyedül utazgatni, ami egy pozitív csalódás volt számomra, hogy mennyire jól tud működni. A „work from anywhere”-nek köszönhetően pedig nem is kell feltétlenül előre elterveznem, így az is előfordulhat, hogy utolsó pillanatban veszek repülőjegyet. Nagyon szeretek utazni, és ehhez jelenleg szerencsére minden lehetőség adott.
Tegyük félre kicsit a munkát! Mit csinálsz szívesen a szabadidődben?
Nagyon szeretek sportolni. Erre nekem azért is szükségem van, hogy munka után ne csak agyilag fáradjak el, hanem fizikailag is lefárasszam magam az egész napos ülés után. Amit rendszeresen űzök, az a rúdfitness és a futás. Ha jobb idő lesz, mindenképpen szeretném ezt rendszeresíteni, mivel az Adnovum-os csapattal közösen a Vivicittára készülünk, illetve szeretném újra lefutni a félmaratont.
A munka-magánélet egyensúly fenntartása egy nehéz feladat. Te hogyan tartod ezt fent, mit tanácsolnál az olvasóknak?
Szerintem elsősorban egy olyan munkahelyet kell találni, ami ezt megengedi. Ez egy nagyon fontos szempont, nekem ebben szerencsém volt. Az Adnovumnál a gyakornokoknak például különösen rugalmas a munkaidő beosztásuk. Eldönthetik, mennyit szeretnének dolgozni, tehát ha valaki gyakornokként csak heti 25 órát tud vállalni, azt mindenki elfogadja, te pedig úgy osztod be az idődet, ahogyan szeretnéd. Tehát megteheted azt, hogy három napot dolgozol, a másik két napon pedig egyetemen vagy, de dolgozhatsz egyik nap kevesebbet, másik nap többet is. Mi azt mondjuk, hogy addig flexibilis a munkád, amíg azt a projektednek elmondod, ő tudomásul veszi és elfogadja. Jelenleg 24 óra a minimum, amit egy jelentkezőnek vállalnia kell. Nekem egyetem mellett nagyon jól sült el a munkavégzés, pedig nem volt egyszerű.
A másik pedig, hogy találj egy olyan tevékenységet, ami közben teljesen el tudod engedni magad, a munkát, és csak arra koncentrálsz. Általában, ha az ember épp nem is aktívan foglalkozik a munkával, akkor is ott bujkál, de ha van valami, amit nagyon szenvedélyesen csinál, akkor képes csak azzal foglalkozni.
Hol talál meg Titeket, aki kedvet kapott a jelentkezéshez?
Vannak meghirdetett pozícióink LinkedInen, illetve a hivatalos weboldalukon is megtalálhatóak az állásaink, leírásokkal és a jelentkezéshez szükséges kritériumokkal.
