„A stressz az élet sava borsa”, vagyis bizonyos mértékben mindig szükségünk van stresszre, stresszorokra. Az eustressz – másnéven a „jó stressz” – arra ösztönzi a személyt, hogy jobban teljesítsen, fejlődjön, míg azt a stresszt, amely az optimális sávon kívülre esik, distressznek nevezzük („rossz stressz”). A túl kevés stressz unalomhoz, motiváció hiányhoz, krónikus fáradtsághoz vezet, a túl sok stressz túlterheltséget, szorongást okozhat. Hogyan birkóznak meg a nagy mértékű stresszel azok, akik extrémebb körülmények között végzik a munkájukat?
Nagy pszichológiai terhelésnek vannak kitéve például a katonák, tűzoltók, rendőrök vagy a mentősök. Ezekben a munkakörökben a legnagyobb stresszt a bejósolhatatlanság, a sérülésveszély, a befolyásolhatatlanság érzése, valamint az állandó készenlét okozza. A rendőröknél és a katonáknál külön megemlítendő a kényszerítőeszközök és a lőfegyver használatából fakadó lelki megterhelés is. Mindegyik szakmában gyakoriak a traumatikus események, amelyek feldolgozása elengedhetetlen a pszichés stabilitáshoz. Amennyiben ez nem történik meg, poszttraumatikus stresszbetegség (PTSD) alakul ki, melynek során a traumatikus esemény újra és újra megjelenik rémálmok és emlékképek formájában, amely alvásproblémákat, dekoncentráltságot, ingerlékenyéget és fáradtságot okoz.
A stressz leküzdésére különböző megküzdési (coping) stratégiákat használunk, melyek lehetnek probléma- vagy érzelemfókuszúak. Éles helyzetekben – pl. katonai bevetés, tűzoltás, sérültellátás, közúti baleset – általában a problémaközpontú megküzdés jellemző, így hárítva el a nagymértékű lelki terhelést. A munkán kívül, gyakran támaszodnak másokra, keresik a társas támaszt és támogatást, sokszor sporttal kapcsolódnak ki ezek a munkavállalók, így enyhítve a foglalkozásukból adódó stresszt.
Hogyan segít a pszichológus?
Az extrém lelki terhelést jelentő munkavégzés mellett elengedhetetlen a pszichológiai felügyelet. Már a felvétel során is jelen van pszichológusi segítség. A fizikai alkalmassági vizsgálatok mellett pszichológiai vizsgálatokon is át kell menniük a jelentkezőknek, melyek legtöbbször személyiségtesztekből és interjúkból állnak. Ez szolgál szűrőként ahhoz, hogy lelki szempontból is a legalkalmasabb munkavállaló kerüljön az adott munkakörre.
A felvétel után a szakemberek elsődleges feladata a prevenció, tehát az extrém igénybevételt igénylő hivatásban dolgozókat a lehető legjobban felkészíteni a különböző stresszes eseményekre. Ebben a szituációs feladatok és helyzetimitációk, modellezés mellett pszichés felkészítő ülések segítenek. Rendszeres tanácsadásra, esetmegbeszélésekre is van lehetőség, hogy a folyamatosan biztosítani lehessen a munkavállaló lelki biztonságát. Pszichológus segít abban is, hogy a traumatikus esemény feldolgozása sikeres legyen, megelőzve a PTSD kialakulását. A traumafeldolgozás egyénre szabott vagy csoportos pszichoterápia, kognitív-viselkedés terápia vagy expozíciós terápia keretein belül történik. Utóbbinál kontrollált környezetben éli át újra és újra a traumatikus eseményt az érintett, így megkönnyítve a feldolgozását.
Ezek alapján talán nem meglepő, hogy az említett munkakörök, a legtöbb felmérés alapján a 10 legstresszesebb munkakör közé tartoznak. A listákon megjelenik még a repülőgép pilóta, újságíró, tanár és az ápolói munkakör is. Minden esetben tanácsos pszichológus segítségét kérni, hogy kiegyensúlyozott, stresszmentes lelki állapotot tudjunk fenntartani.
A szerző Fejes Emese Viktória, pszichológus. Mester képzését Munka- és szervezetpszichológia specializáción végezte. Jelenleg toborzási szaktanácsadó a Recruby Hungary HR ügynökségnél, mellette MINDiet Consultant életmódváltási konzulens, ahol célja a lélektani beavatkozás sikerét élettani változókban is elérni (pl. vérnyomáscsökkenés, laboreredmények javulása, testösszetétel változás).
Irodalomjegyzék
Bolgár, J., & Csomós, I. (2012). A rendőrségi bevetési feladatok követelményeihez kapcsolódó kiválasztási eljárások fejlesztése, különös tekintettel az extrém stressz reakciókra. Hadtudományi Szemle 5(2).
CarrerCast.com. (2019). 2019 Most Stressful Jobs. Retrieved 2019, from https://www.careercast.com/jobs-rated/most-stressful-jobs-2019.
Daniella, K. (2015). A rendészeti munka mentálhigiénés kérdései. Magyar Rendészet, 15(1), 21-38.
Dóra, R. (2018). Beavatkozó állományú tűzoltókat érintő munkahelyi stresszmodellek és pszichoszociális kockázati tényezők. Military Engineer/Hadmérnök, 13(1).
Endler, N. S. & Parker, J. D. A. (1990b). Multidimensional assessment of coping: A critical evaluation. Journal of Personality and Social Psychology, 58(5).
Frigy, É. G. (2020). A rendvédelmi és honvédelmi beavatkozói állományt érő munkahelyi stresszfaktorok és hatások. Hadtudományi Szemle, 13(2), 93-109.
Selye, J. (1976). Stressz distressz nélkül. Akadémiai kiadó
Zsigovits, L. (2012). Extrém terhelés modellezésének lehetőségei.
