Az egyetemi képzés struktúrája (Bologna rendszer) lehetővé teszi, hogy az alapdiploma megszerzését követően meglehetősen nagy mozgástered legyen abban, hogy milyen mesterszakon akarod folytatni tanulmányaidat. De melyek a munkaerőpiaci értelemben leginkább versenyképes alapszak-mesterszak párosítások, és mely képzési területekről milyen irányban érdemes továbbhaladni mesterszakra?
A mesterszak előnyei a statisztikák tükrében
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb jelentése szerint Magyarországon az alapszakot elvégző hallgatók 32%-a választja a mesterképzésben való továbbtanulást. Az arány a legmagasabb a természettudományos képzettségűek körében, míg a legalacsonyabb a jogi alapképzést végzetteknél.
A mesterszaknak számtalan előnye van: egyrészt az alapszaknál komolyabb szakmai perspektívákat nyit (nem beszélve a doktorin való folytatás lehetőségéről), másrészt – és ez közel sem elhanyagolható szempont – jelentősen megnöveli a diplomás elhelyezkedés lehetőségét, hiszen ez mesterdiplomások körében hetven százalék fölött mozog.
A továbbiakban a képzési területeket a mesterképzés jelentette előnyök és lehetőségek szempontjából három csoportra bontjuk, így vesszük vizsgálat alá őket.
Ahol a mesterdiploma lassan elvárássá válik
Egyes képzési területek esetében, mint például a természettudomány, a bölcsészettudomány, valamint a társadalomtudomány a mesterdiploma szerepe az utóbbi időben jelentősen felértékelődött.
Megfigyelhető, hogy ezen területeknél az alapdiploma megszerzése után várható kezdő fizetés gyakran meglehetősen alacsony, míg az ugyanezen területeken mesterszakot végzettek lehetőségei ugrásszerűen megnőnek, különösen igaz ez a természettudományos képzések esetében.
Kijelenthető tehát, hogy a természet-, társadalom-, és bölcsészettudományos képzések hallgatói esetében a mesterdiploma megszerzése gyakran már nem csupán a szakmai előrelépés egy kézenfekvő lehetősége, hanem a kulcs a biztos és stabil elhelyezkedéshez.
Ezt jól szemlélteti, hogy természettudományos végzettség esetén közel húsz százalékkal nő meg a diplomás elhelyezkedés esélye az ugyanilyen jellegű alapdiplomás feltételekhez képest. Bár kisebb különbséggel, de a másik két terület is hasonló cipőben jár.
Műszaki és informatikai mesterszakok: legendák és tények
A felsőoktatást és munkaerőpiacot illető közgondolkodás szerves része az a tézis, hogy a műszaki és informatikai végzettséggel rendelkezők számára felesleges a mesterképzés, hiszen alapdiplomával is remek elhelyezkedési perspektívákkal számolhatnak.
Ez némileg igaz is, ezeknél a területeknél nem figyelhető meg akkora ugrás sem a diplomás elhelyezkedés, sem a bérnövekedés százalékában, hiszen ezek a képzési területek valóban remek kondíciókat biztosítanak már alapdiploma megszerzése esetén is.
A mesterképzés mégis kiemelt fontosságú lehet ezeken a területeken is, hiszen a hosszú távú szakmai előmenetel, és ezzel járó fontosabb, esetleg vezető pozíciók betöltése szempontjából elengedhetetlen a mesterdiploma megléte.
A műszaki és informatikai területen végzettek számára a már elvégzett alapszak mesterképzési szinten való folytatása is remek lehetőségeket kínál, hiszen jól elmélyített tudást jelent, de más, a képzési területen belül lévő mesterszakok is nagy perspektívát jelenthetnek, hiszen így komplexebb, szélesebb körű tudás birtokába lehet kerülni.
Ugyancsak remek választás lehet a két képzési terület kombinálása a két diploma megszerzése során: egy műszaki alapdiploma után valamilyen informatikai mesterképzés (vagy fordítva) elvégzése napjainkban az egyik legjobb kondíciókkal bíró diplomapár.
Érdemes megjegyezni, hogy különféle, a piaci igényekhez aktuálisan illeszkedő gazdasági mesterképzések elvégzése is tud hasonló előnyöket és lehetőségeket felmutatni.
A specifikus tudás ereje
A gazdasági képzéseket végzettek számára remek alternatíva lehet az, hogy továbbra is gazdasági területen maradva végez el valamilyen mesterszakot. Érdemes a mesterszak alatt már specifikusabb tudás kialakítására törekedni, hiszen az ilyen jellegű szakemberek ritkábbak, és így munkapiaci értékük is magasabb.
A gazdasági mesterképzések esetén különösen a pénzügy mesterszak az, amellyel kiugrónak mondható kezdő fizetésre lehet szert tenni. Egyre inkább felértékelődőben vannak azonban az előbb említett specifikus tudás kialakítását különösen szem előtt tartó vezetés és szervezés, valamint vállalkozásfejlesztés mesterszakok.
Ezek ugyan pillanatnyilag a mesterdiplomás várható kezdő fizetések skáláján a középmezőny tetején helyezkednek el, de rendkívül magas népszerűségük, valamint az, hogy a korábban sok szempontból egyeduralkodó MBA-képzések számára is konkurenciát jelentenek, azt mutatja, hogy a jövőben az ilyen jellegű mesterképzések jelentette perspektíva tovább fog nőni.
A jogászok esetében ugyancsak érdemes lehet a specifikus tudást erősíteni, így náluk jól jöhet egy olyan mesterszak, amely némileg eltér az alapszakon megszerzett ismeretektől, hogy megismerjenek egy olyan gyakorlati szektort, aminek aztán szakjogászai lehetnek, jelentősen növelve ezzel munkaerőpiaci értéküket.
Mielőtt leteszed a voksod egy mesterszak elvégzése mellett, gondold végig, hogyan járulhat hozzá a szak későbbi karrieredhez, van-e igény rá a munkaerőpiacon, és nem utolsó sorban, az erősségeidhez is illeszkedik-e az adott terület. 🙂
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is! 🙂
Szerző: Simon Bence
