A szabadság és a munkaközi szünet egyaránt jár a munkavállalónak, azonban fontos tisztázni, hogy a Munka Törvénykönyve alapján pontosan milyen keretek között és milyen mértékben. Életkoronként és gyermek születésekor plusz napok, na és mi a helyzet az apákkal?
Betegség esetén táppénz igazolásért kell szaladni az orvoshoz, vagy éljünk a betegszabadság adta lehetőségekkel? A Recruby egyik IT Tanácsadója, Saiban Laura pontosan ezekre a kérdésekben ad majd választ.
Szabadság és a munkaközi szünetek
Munkavállalóként évente 20 munkanap alapszabadság illet meg minket, amely kiegészülhet további plusz napokkal, pótszabadságra való jogosultság esetén.
Pótszabadság jár életkor szerint, amennyiben munkavállalóként betöltötted a 25. életéved. Innentől kezdve az alábbiak szerint egészül ki a szabadnapjaid száma:
- 25. életévtől 1 munkanappal
- 28. életévtől 2 munkanappal
- 31. életévtől 3 munkanappal
- 33. életévtől 4 munkanappal
- 35. életévtől 5 munkanappal
- 37. életévtől 6 munkanappal
- 39. életévtől 7 munkanappal
- 41. életévtől 8 munkanappal
- 43. életévtől 9 munkanappal
- 45. életévtől 10 munkanappal
Pótszabadságra vagy jogosult továbbá gyermek születése/örökbefogadása esetén is. Ez a gyermek születési évétől a 16. életéve betöltéséig van érvényben. Egy gyermek után 2 munkanap, kettő gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek esetében pedig összesen 7 munkanappal egészül ki a pótszabadság, a gyermek fogyatékossága esetében pedig további 2 munkanappal nő a mértéke.
Az alapszabadság és a pótszabadság mellett a Munka Törvénykönyve a rendkívüli szabadságot tartja számon. Ez közeli hozzátartozók halála esetén lép hatályba és ebben az esetben távolléti díjra, azaz a teljes bérre válik jogosulttá a munkavállaló. Ez a fajtája a szabadságnak nem csökkenti és nem befolyásolja semmilyen szinten sem az alapszabadság, sem a pótszabadság mértékét. Közeli hozzátartozó elvesztésekor 2 munkanap rendkívüli szabadságra jogosult a munkavállaló, azonban fontos ügyelni arra, hogy a halálesetről munkavállalóként kötelesek vagyunk tájékoztatni a munkáltatónkat és a bejelentést követő 15 napon belül igénybe is kell venni a szabadságot. A másik fontos dolog, amire ilyen esetben ügyelni kell, hogy a rendkívüli szabadság felhasználásához a hozzátartozónk elvesztését kötelesek vagyunk igazolni a munkáltató felé. Erre legtöbb esetben a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kerül sor.
Pihenésre nem csak a szabadságok során, hanem munka közben is időt kell szánni. A munkaközi szünetre minden munkavállaló jogosult, akiknek a napi munkaideje meghaladja a 6 órát. 6 óra elteltével a szünetnek minimum 20 perc hosszúságúnak kell lennie, a 9 órát meghaladó munkaidő esetében ez további 25 perccel egészül ki. A munkaközi szünet nem váltható ki, nem rövidíthető le és nem is elhagyható, abban az esetben sem, hogy korábban véget érjen a munkaidőnk.
Olvasd el ezt is: Pörgesd fel az álláskeresést LinkedIn profillal!
Változtatások – Erre figyeljünk oda 2023-tól!
A 2023-as év elejétől olyan módosítások léptek hatályba a Munka Törvénykönyvében, amelyek a 2012-es kiadása óta a legjelentősebb hatással vannak a gyakorlatra. Ennek egyik legfontosabb változtatása az édesapákat érinti. Korábbi, 2022. december 31-ig érvényben lévő jogszabályok alapján gyermek születése/örökbefogadása esetén az édesapákat 5 munkanap pótszabadság illeti, ikrek születésekor ez a szám 10 munkanapra emelkedett. A módosítások értelmében a pótszabadságot apasági szabadság váltja fel és már egy gyermek születését/örökbefogadását követő második hónap végéig is 10 munkanapot szentelhet az édesapa a gyermekérkezés örömének. A szabadság első 5 munkanapján az édesapát távolléti díj, majd a hatodik naptól a tizedikig már csak a távolléti díj 40 százaléka illeti meg.
A szabadság kiadásában is történtek módosítások, miszerint a munkáltató gazdasági érdekét vagy működését közvetlenül befolyásoló indokkal a szabadság kiadását a munkáltató elhalaszthatja, illetve a már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Ezek alól kivételt képez az apasági szabadság és a szülői szabadság esete, illetve a szabadság elhalasztására maximum 60 nappal van lehetőség. Mint munkavállaló, ügyelnünk kell arra is, hogy a munkáltatónk a szabadság elhalasztását vagy megszakítását minden esetben írásban megindokolja, továbbá az elhalasztás esetében a munkáltatónak javaslati kötelezettsége is van a szabadság kiadásának dátumára vonatkozóan.
Betegszabadság és a táppénz – Mi a különbség?
A betegszabadságra minden olyan munkavállaló jogosult, akik alkalmazotti formában dolgoznak és vonatkozik rájuk a Munka Törvénykönyve, amely alapján a betegszabadság mértéke 15 nap 1 évben. Ez idő alatt a távolléti díj 70%-a illet meg minket, azonban mivel a maximuma nincs törvényileg meghatározva, ezért a munkáltató ettől pozitív irányba eltérhet, így akár a teljes bérünket is kifizetheti erre az időszakra. A betegszabadságot a munkáltatótól tudjuk kérvényezni és számára kell a betegséget igazolnunk a megfelelő dokumentumokkal. Az ehhez szükséges igazolást a háziorvosunktól vagy a kezelőorvosunktól kell igénybe vennünk. Fontos kiemelni, hogy a betegszabadságot kizárólag saját betegségünk esetében vehetjük igénybe. Gyermekünk vagy ápolásra szoruló hozzátartozónk betegsége esetében táppénzt tudunk igényelni. Lényeges különbség a betegszabadság és a táppénz között, hogy a betegszabadság költségeit a munkáltató, míg a táppénzét az állam látja el számunkra.
Amennyiben a betegszabadság 15 napját már kimerítettük, a további időtartamra táppénzt igényelhetünk. Ehhez 3 feltételnek együttesen kell teljesülnie:
- Rendelkezzünk érvényes TAJ kártyával, azaz legyen érvényben lévő társadalombiztosításunk
- Mutassuk be az orvosi igazolást a munkáltatónak, ami bizonyítja a betegségünkből eredő keresőképtelenségünket
- Legyen egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségünk
Táppénzre nem csak az alkalmazotti munkaviszonyban dolgozók, hanem a vállalkozók és a megbízási jogviszonyban álló személyek is jogosultak.
Összegét a jövedelmünknek az a része határozza meg, amely után a TB járulékot fizetjük. Ennek az összegnek a napi átlaga kerül végül figyelembevételbe, ugyanis a napi átlag 50 vagy 60 százaléka lesz a táppénzünk napi összege. A betegszabadsággal ellentétben a táppénz összege maximalizálva van, ez 2023-ban napi nettó 15.466 forintot jelent.
Vannak kivételes esetek, amikor nem 50 és 60 százalékos táppénzre, hanem 100 százalékosra vagyunk jogosultak. Ebben az esetben a keresőképtelenségünk kiváltó okának kapcsolatban kell állnia a munkavégzésünkkel. Ilyen esetek az üzemi balesetek, a foglalkoztatási megbetegedések és a munkavégzés közbeni balesetek.
Felhasznált irodalom: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
Ha szeretnél még jobban elmerülni a témában, olvasd el további cikkeinket munkajog témában itt.
A frissdiplomas.hu-nál mindent megteszünk azért, hogy élménytelibbé és egyszerűbbé tegyük az elhelyezkedés, a karrierépítés folyamatát. Az egyetemistáknak és pályakezdőknek szóló karrierportálunk mellett tevékenységünk legújabb eleme Magyarország első élményközpontú állásbörzéje, a JOBVERSE Állásbörze. Csatlakozz, és emeld a karriered a következő szintre velünk! Tetszett a cikk? Küldd el valakinek, akinek szintén hasznos lehet!
