A megújuló energiaforrások terjedésével nő az igény a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartására. Ebben játszanak kulcsszerepet a portfólió koordinátorok, akiknek nem kevesebb a feladata, mint annak biztosítása, hogy a szabályozási központ erőműveinek működése minden pillanatban a pénzügyi optimumnak feleljen meg. Kik ők, és mit is csinálnak pontosan? Egyebek mellett erről faggattuk egy magyarországi energiacég portfólió menedzsment igazgatóját.
Bánfi László, portfólió menedzsment igazgató
A Corvinus Egyetem gazdaság és pénzügy-matematikai elemzői szakán végzett Bánfi László maga is egy, a portfólió koordinátorokéhoz nagyon hasonló pozícióban kezdett – akárcsak a vállalat jelenlegi vezetőinek tekintélyes része. „Felbecsülhetetlen rálátást nyújt az energiaszektorra, az energiakereskedelemre: ebben a pozícióban mindent meg lehet tanulni, amit az iparágról tudni érdemes” – szögezi le.
Végy egy szabályozási központot!
Mielőtt belemennénk a részletekbe, rövid kitérőt kell tennünk az energiaszektorban, hogy megértsük, milyen igény hívta életre a portfólió koordinátori munkakört. Míg néhány évtizeddel ezelőtt még úgy 15 állami erőmű termelte meg az ország áramellátásához szükséges villamos energiát, az ezredforduló környékén megindult a decentralizáció: elterjedtek a gázmotoros erőművek, majd a házi naperőművekkel a lakosság is megjelent a villamosenergia-piac termelői oldalán, és egyre több ipari szél- és naperőmű lépett be a rendszerbe. „Így a néhány fős piacon rövid idő alatt több tíz- vagy százezer termelő jelent meg, amelyek egészen új szabályozási feladatokat kívántak meg” – mondja Bánfi László.
Villamos energiából ugyanis pontosan annyira van szükség minden pillanatban, amennyit épp akkor elfogyasztunk. Ez nem könnyű mutatvány, tekintettel arra, hogy a keresleti és a kínálati oldalon is számos bizonytalanság akad. Trendekre lehet ugyan számítani: a nyári kánikula például nagy biztonsággal megnöveli a fogyasztást, amelyet ilyenkor a termelés felfelé módosításával lehet kiegyensúlyozni. Összességében azonban teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor lesz többletfogyasztás, és mikor többlettermelés, hiszen az áramfogyasztás ugyanúgy időjárásfüggő, mint a nap- és szélerőművek termelése. Így szükség van egy közvetítőre, amely a rövid távon is előrejelezhetetlen kilengéseket képes tompítani, ezzel egyensúlyban tartani a rendszert.
Ezt az egyensúlyban tartást segíti a leginnovatívabb informatikai megoldásokkal felszerelt Szabályozási Központ, amely a portfóliói menedzsment igazgató szerint egyfajta szelepként működik: ha kell, csökkenti, ha kell növeli a hozzá kapcsolódó villamosenergia-termelő egységek termelését, optimalizálva az egyetlen virtuális erőműben egyesített egész működését, hogy minél hatékonyabb és gazdaságosabb működéssel járuljon hozzá a villamosenergia-rendszer egyensúlyához, ezáltal pedig a rendszerbiztonsághoz.
Főszerepben a menetrendek
A Magyarországon is érvényes árampiaci modellben a kínálati és keresleti oldali szereplőknek, tehát a kereskedőknek és termelőknek előre meg kell határozniuk, hogyan tesznek eleget a fogyasztási és termelési előrejelzés szerinti keresletnek és kínálatnak minden egyes negyedórában. Ehhez úgynevezett menetrendek készülnek, amelyeket be kell küldeni a központi rendszerirányítónak, a MAVIR-nak, aki valós időben követi nyomon a villamosenergia átviteli hálózatának eseményeit, hogy azonnal közbeléphessen, ha borul az egyensúly, azaz a termelés vagy a fogyasztás eltér az előrejelzésektől. A beavatkozást a szolgáltatókkal piaci alapon kötött szerződésekben rögzített szabályozási kapacitások teszik lehetővé.
Elég bonyolultnak hangzik? „A valóságban nem az, viszont rendkívül összetett” – ismeri el Bánfi László, aki szerint – mivel egy erősen szabályozott iparágról beszélünk – gyakorlatilag heti szinten módosulnak a játékszabályok. Van úgy, hogy ennek hatására gyökeresen át kell alakítani az addig jól működő algoritmusokat.
Ennek a balansznak az elérésében és megőrzésében van kulcsszerepe a portfólió koordinátoroknak, akiknek rendet kell tenniük a hozzájuk befutó rengeteg adatból: hőigények, gáz- és villamosenergia-árak, aktuális termelési adatok, a teljes magyar villamosenergia-rendszer aktuális helyzete, hőmérsékleti adatok. Ezek feldolgozását természetesen nem kockás füzettel és ceruzával végzik: nagyon komoly informatikai háttértámogatással dolgozhatnak, amelyben olyan vívmányok is beletartoznak, mint a big data elemzés, vagy a mesterséges intelligencia alapú modellek. A feldolgozott adatokból születnek meg azok a döntéselőkészítő anyagok, amelyek alapján a portfólió koordinátor eldönti, hogy milyen szolgáltatást nyújtsanak az erőművek, mekkora szabályozási kapacitást és milyen árszinten értékesítsenek a MAVIR-nak. De ezekből a számokból állítják össze a már említett végleges menetrendet is a központi rendszerirányítónak.
Optimum fővezér
„Ez egy optimalizációs feladat, amelyet minden egyes nap el kell végezni” – hangsúlyozza Bánfi László, aki szerint a munkakörhöz nem csak műszaki, hanem matematikai vénára is szükség van, ráadásul az egész rendszer egyre inkább matematikai alapúvá is válik. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne folyamatos a kapcsolattartás a műszaki szakterülettel: fontos tudni az erőműegységek üzemi állapotáról, előre egyeztetik a karbantartási időszakokat, főleg a hosszabbakat, hiszen ezekkel is úgy érdemes sakkozni, hogy a leállás miatti kiesés a legkevesebb problémát és a legkisebb veszteséget okozza. Így valójában a portfóliókoordinátornak nem kell feltétlenül műszaki végzettségűnek lennie: persze hasznos, ha az ember tudja, hogyan működik egy gázmotor vagy egy kazán, de Bánfi László sokkal fontosabbnak tartja az olyan személyiségjegyeket, mint a precizitás, a döntésképesség, a jó analitikai készség, strukturált gondolkodásmód vagy a stressztűrő képesség. Bár a felelősségi szint más, ez a munkakör hajaz a légi irányítókéra: alaposan megfontolt, de gyorsan meghozott döntésekkel kell határidőre kiválasztani a legjobb megoldást. Cserébe portfólió koordinátorként tökéletes kitekintést kapunk a teljes energiakereskedelmi szektorra – nem véletlen, hogy ez a pozíció az ALTEO vezetői utánpótlásának is az egyik legfontosabb bázisa.
