A friss diplomás pályakezdők, fiatal munkavállalók gyakran megkapják azt a kritikát, hogy irreális a bérigényük, különösen a kezdőfizetést illetően. Információ hiányában azonban a reális bérigény kialakítása korántsem magától értetődő dolog. Ha te is szembesültél már ezzel a nehézséggel, és szeretnél felkészülni a témában, olvass tovább!
Egy kardinális kérdés
Az állásinterjún – különösen pályakezdőként – az egyik legfrusztrálóbb kérdés általában a fizetési igény. A helyzetet nehezíti, hogy nem igazán elérhető semmilyen segédanyag, kapaszkodó az ügyben, és általában az álláskínáló cégek is hallgatni szoktak arról, hogy számukra mit takar a reális bérigény.
Az általános sztereotípia szerint ha az álláskereső túl magas összeget kér, nagy valószínűséggel elutasítják, míg ha túl keveset, akkor vagy alacsony önértékelésű ember benyomását kelti, vagy legalábbis a munkáltató örül, hogy a jelentkező ennyivel is beéri, így konzerválva magának az alacsony bért.
A Zyntern múlt évi kutatása szerint a fiatal, pályakezdő munkavállalók fizetési igénye körülbelül nettó 250 ezer forint körül helyezkedik el, de valójában – a KSH adatai szerint – inkább 190 ezer nettó körüli bérekre számíthatnak, az átlagbéreknél nagyjából 30%-al kevesebbre.
A friss diplomás bérek helyzete
Természetesen a friss diplomások, pályakezdők fizetése is szakterületenként változó, így a bérigény is ennek függvényében szokott mozogni, az azonban általánosságban elmondható, hogy minden szektorban magasabb, mint a realitás.
A KSH statisztikáiból az is kiderül, hogy a nagyobb cégek rendszerint a frissdiplomás munkavállalóik számára is kedvezőbb fizetéseket tudnak kínálni – ahogy egyébként tapasztalt, senior munkavállalóiknak is.
A közszféra pályakezdőknek kínált fizetései ugyancsak elmaradnak az átlagtól, viszont itt a jellemző munkaerőhiány és a folyamatos, kiszámítható működés miatt gyakorlatilag biztos az elhelyezkedés.
Jellemző tényező a bérek alakulásában a földrajzi-urbanizációs profil is: a legmagasabb fizetések friss diplomásként is alapvetően Budapesten elérhetők, a megyeszékhelyeken, nagyobb városokban ennél valamivel alacsonyabbak, a kisebb településeken pedig még inkább.
Azok, akik a diploma megszerzése után nem helyezkednek el a lehető leghamarabb, gyakran kerülnek olyan helyzetbe (adott életkorhoz mérten nem elegendő szakmai tapasztalat, munkáltatói megbélyegzés, stb. miatt), hogy bérigényüket szignifikánsan kénytelenek csökkenteni. Az ilyen szituációk általában a körültekintően megválasztott, és minél hosszabb időtartamú szakmai gyakorlattal „védhetőek ki.”
A reális bérigény kialakítása
A reális bérigény kialakításához érdemes felmérni, hogy az adott szektorban, akár az adott cégnél mennyit keresnek a hasonló szintű tapasztalattal rendelkező munkatársak.
Ezt megtehetjük ismerősök által, állásbörzéken, céges rendezvényeken, de a bériránytű is nagy segítséget nyújthat ebben. A bérigényt az állásinterjún érdemes nem konkrét összegként, hanem sávosan közölni (pl. 200-230 ezer forint között).
Egyes vállalatok különféle támogatásokat, cafeteria-jellegű juttatásokat is biztosítanak bérkiegészítésként, például utazási vagy lakhatási támogatást.
Érdemes ezeket is figyelembe venni, hiszen ezek – a cégek által erre kapott adókedvezmények által – arányosan akár többet is érhetnek, mint a nettó fizetésben kialkudható maximális összeg.
Ha nem sikerül „kiharcolni” a fizetési célszámot, érdemes olyan megoldást keresni, amely garanciát biztosít arra, hogy bizonyos feltételek teljesülésénél növekedjen a fizetésünk: ilyen lehet például a munkahelyen eltöltött adott idő után meghatározott bérnövekedés.
Fontos megjegyezni, hogy a vállalatok gyakran úgy tekintenek a magasabb bérrel felvett pályakezdő munkavállalókra, mint befektetésre, ezért mindenképpen érdemes kialkudni a célul kitűzött, de lehetőleg minél reálisabb bért.
Szerző: Simon Bence
