kiégés

Hogyan kerülhető el a kiégés? Mit tegyél, ha már érintett vagy?

Bármennyire is szereted a munkádat, a hivatásodat vagy a kollégákat, előfordulhat olyan időszak, amikor lankad a lelkesedésed. A stressz, a jutalom hiánya vagy a hosszabb időszakon keresztüli egyenlőtlen feladatelosztás mind-mind olyan faktorok, amelyek hozzájárulhatnak a kiégéshez. Honnan ismerheted fel és előzheted meg a kiégést, és mit tegyél, ha már érintett vagy? A Recruby vendégcikkét olvashatod a témában.

A kiégés, angolul burnout a modern kor egyik legnagyobb kihívása, mivel fizikai-érzelmi-mentális kimerülést eredményez a munkavállalóknál, már a fiatal korosztályt is érinti, és nyilvánvalóan negatív hatással bír, mind a személyre, mind a csoportra, illetve akár a teljes szervezetre is.

 

Mit jelent pontosan a kiégés?

A burnout vagy kiégés fogalmát először a műszaki világban használták, a korábban jól működő energiaforrások gyengülését, majd lemerülését értették alatta. Egyértelmű, hogy ez nem egy állapot, hanem inkább egy folyamat, hiszen egy erőforrás fokozatosan merül ki.

Ditsa Kafry, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkapszichológia professzora következőképpen fogalmazott 1981-ben: „A kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben.”

A kiégéssel kapcsolatban, napjainkban három fő tényezőre fókuszálnak a kutatók: a munkahely körülményei, a foglalkozás jellege, valamint a szervezet specifikumai.
Magyarországon a 90-es években jelent meg a kiégés fogalma, az itthoni kutatások is több szempontból közelítik meg a problémakört, mint például a megküzdési stratégiák, a munkahelyi légkör, az érzelmi kapcsolatok vagy az empátiás kapacitás kimerülésének középpontba helyezésével.

 

Hogyan ismerheted fel magadon a kiégés tüneteit?

kiégés

  • Kiégés esetén megjelenhetnek testi tünetek, mint a szellemi kimerültség, mely többletpihenéssel sem szűnik meg,
  • Az egyén közömbössé válik, visszafejlődik az empátiakészsége,
  • Depresszióssá válhat, belső ürességet, illetve reménytelenséget érezhet,
  • A személyközi kapcsolatai is átalakulhatnak, cinikus és rosszindulatú lehet, mely főként a kommunikációs stílusában lehet szembetűnő,
  • Az egyén életérzése is átalakulhat, a magánéletében is kiábrándulttá, valamint negatív szemléletűvé válhat, illetve jellemző lehet az érzelemmentesség vagy a túlérzékeny védekező viselkedés,
  • Egyfajta önfeláldozó életmódot is folytathat, mely alacsony önértékelést eredményezhet.

 

Az említett tünetek együttese pedig egyenes út lehet a munkateljesítmény csökkenéséhez.

 

Lehet, hogy a kiégés egyik fázisában vagy?

Brodsky és Edelwich a ciklikusan ismétlődő kiégési folyamat négy fázisát különítette el, melyhez Becker egy fázist adott hozzá.

1. fázis: Az első az idealizmus fázisa, itt az egyén lelkesedik a szakmájáért, irreális elvárásokat fogalmaz meg magával szemben és azonnali eredményekre törekszik.

2. fázis: A második a realizmus fázisa, melyben az egyén továbbra is lelkes a szakmájával kapcsolatban, kooperatív együttműködésre törekszik, azonban megpróbálja reálisabban szemlélni saját magát.

3. fázis: A harmadik a stagnálás vagy kiábrándultság fázisa, ahol csökken az egyén érdeklődése, megfigyelhető a teljesítmény minimális csökkenése, valamint az egyén és a munkatársak kapcsolata romlásnak indul.

4. fázis: A negyedik szakasz a frusztráció fázisa, amikor már a kliensekkel is megromlik az egyén kapcsolata, az egyén megnyilvánulásai negatívvá válnak, illetve az egyén visszavonul és megkérdőjelezi a hivatása értékét.

5. fázis: Az utolsó szakasz az apátia fázisa, amelyben az egyén sematikusan végzi a munkáját, kerüli a társas interakciókat a munkatársakkal és a kliensekkel is.

 

A burnout okai

Rendkívül színes a veszélyeztetett szakmák tárháza, a kiégés a humán területeken dolgozók körében számottevőbb, ilyen például a pedagógus, a rendőr, a pszichológus, a lelkész, a tűzoltó, a jogász, vagy akár egy felsővezető.

A kiégés okai lehetnek: a stressz, a túlzásba vitt munka, a kontroll hiánya, a kevés jutalom, a megerősítés hiánya, a közösség összeomlása, illetve a nem egyenlő feladatfelosztás. Továbbá jellemző még az elismerés hiánya, az alacsony jövedelem és erkölcsi elismerés, a túl hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti hatalmas felelősség, az elégtelen intézményi támogatás, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya, valamint a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének a hiánya. Mindezek mellett fokozott veszélynek vannak kitéve az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, nem kapnak visszajelzést a tevékenységükről.

A felmérések alapján a vezető ok a növekvő munkamennyiség, melyet az értékelés, elismerés hiánya, majd a változások kezelése követnek. A negyedik helyen egyenlő arányban a munkahelyi körülmények, a munkahelyi légkör és az információhiány állnak, mely jól mutatja, hogy a terhelés és a körülmények mellett legtöbben lelki okokra vezetik vissza a kialakulást.

 

Hogyan lehet kezelni a kiégést?

A kiégés kezelése csak enyhe tüneteknél oldható meg egyénileg. Súlyosabb tünetek esetén egy ilyen típusú krízishelyzet kezeléséhez mindenképpen külső segítségre van szükség. A legjobb megoldás az lenne, ha az egyén munkakörülményei változnának és a túlterheltség csökkenne, azonban ez nem mindig opció.

A krónikus stressz okozta kiégést bármilyen stresszoldó technikával vagy tréninggel orvosolni lehet, egy pszichológus néhány alkalom alatt segíthet elsajátítani a technikákat. Egy másik kezelési módja lehet, ha egy coach segítségét kérjük, aki az önmegismerés és az önmenedzselés fejlesztésével nyújthat támaszt.

A kiégés extrém módon is lehet súlyos, ha szorongás és depresszió kíséri, akkor elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés, ehhez azonban már pszichiáter szükséges. Súlyos esetben akár munkaterület-váltás is szükséges lehet a gyógyuláshoz, azonban a legjobb, ha el sem jutunk ilyen szintekre, hanem inkább megelőzzük a kiégés kialakulását.

 

Hogyan előzheted meg a kiégést?

A kiégés megelőzése számos módon megközelíthető. Szervezetpszichológiai szempontból lehet egyéni vagy szervezeti szintű. A legjobb, ha szervezeti szinten kezelik a problémát, hisz így jóval kisebb az esély, hogy a stresszkezelésben tapasztalatlanabb, vagy a stresszre fogékonyabb embereknél elinduljon a folyamat.

Mit tehet a cég a kiégés ellen?

A munkáltató legegyszerűbben a jobb munkafeltételek biztosításával tudja csökkenteni stresszt, melybe a fizikai és szellemi területek egyaránt beletartoznak.

Többek között az alábbi területek javulása eredményezhet kedvezőbb feltételeket:

  • Kiforrott cégkultúra, szociális élet,
  • Transzparens belső rendszerek, módszerek, célkitűzések és folyamatok,
  • Jól működő kommunikációs csatornák,
  • Eredményeken és tapasztalaton alapuló, támogató vezetés,
  • Döntési jogkörök, felelősségek tisztázása, eredmény alapú, rendszeres értékelése,
  • Biztonságos, ergonomikus, egészséget támogató munkakörülmények,
  • Kikapcsolódási és rekreációs tevékenység lehetősége, támogatása,
  • Tanulás és fejlődés támogatása,
  • Sokszínűség kialakítása, támogatása, stb.

 

A fentiekből kitűnik, hogy a vírushelyzet következtében megváltozott munkakörülmények akár hajlamosabbá tehetnek minket a kiégésre (szociális élet, jól működő kommunikációs csatornák, kikapcsolódási és rekreációs lehetőség, munkakörülmények).

Segíthet a változatos munka, mint például a felelősségi körök, feladatok vagy projektek rotációja, a kötelező feladatokon túl lehetőség plusz projektekre, vagy akár karitatív munkák vállalása. A legtámogatóbb módszerek pedig kifejezetten a munkahelyi stresszkezelő módszerek, mint a vállalati jóga, átmozgató torna, pszichológus vagy moderátor alkalmazása.

Mit tehetsz te a megelőzésért?

Az egyéni szintű kezeléshez a legfontosabb a magánélet és a munka szétválasztása, a szabadidő kihasználása a szeretteink körében, vagy a hobbink gyakorlásával. Továbbá az önismeret fejlesztése, hogy a tünetek időben felismerjük, azonosítsuk a probléma forrását és kezeljük, mielőtt eszkalálódna.

kiégés kezelése
Photo by Zach Reiner on Unsplash

 

Ha az önismeret rendben van, akkor a stresszkezelő technikák gyakorlása lehet a legfontosabb, mint a légzéstechnikák, relaxáció, meditáció, jóga, vagy a testmozgás. Találd meg a hozzád legjobban illőt és legalább heti 3*30 percet gyakorold! Az eredmény nem marad el, és ha a helyzet nem javul, akkor itt az idő új állást keresni.

 

Ebben a hónapban bemutatunk neked néhány céget, amelyekről mosolyogva mesélnek a kollégák, és akikhez talán te is örömmel csatlakoznál. Olvass bele a velük készített interjúinkba vagy ugorj rögtön a nyitott pozíciókhoz! Kattints ide, ha érdekel!

 

Fontos tudnod, hogy a prevenciós és intervenciós megoldások gyakran összemosódnak, nem található közöttük éles határ, mivel sokszor az a módszer, amely megelőzéshez ajánlott, a burnout kezelésére is használható.

 

Szerző: Bartus Kata Ibolya, Recruby