„Ahogy tanulod, úgy válik egyre érdekesebbé.” – Mit csinál egy műszaki szakszövegíró az Aleido-nál?

A műszaki szakszövegírás egy olyan terület, amit Magyarországon nagyon kevesen csinálnak, és talán még kevesebben értenek. Miről szól ez a hivatás? Ki az, aki sikeres lehet benne? Interjúnkban az Aleido két senior kollégája, Tóth Bence és Nagy Csaba vezet minket a kulisszák mögé, és mesélnek arról, hogy mit szeretnek a munkájukban, mi motiválja őket a cégnél, valamint, hogy milyen tudás, illetve személyiség szükséges ahhoz, hogy valaki megtalálja az útját ebben a szakmában.
Interjúalanyok:

Tóth Bence

„17 éve dolgozom a cégnél szakszövegíróként. Jelenleg már főként lektorálási tevékenységeket végzek, tehát más Technical Writereknek a szövegeit ellenőrzöm, vetem össze különböző rendszerekkel, és nézem át műszaki tartalom szempontjából.”

Nagy Csaba

„7 éve vagyok a cégnél, jelenlegi pozíciómban Information Architect-ként dolgozom a telekommunikációs üzletágban. Az a feladatom, hogy a meglévő és új projektek teljes dokumentációjának tervezésében, kivitelezésében összefogjam a szálakat.”

 

Mindketten senior pozícióban vagytok az Aleido-nál, így már jócskán van rálátásotok a területre. Hogyan magyaráznátok el, hogy mivel foglalkoztok, mondjuk a nagymamátoknak, akinek még alapvető számítógépes skilljei sem biztos, hogy vannak?

Bence: Hidat verünk a tervezőmérnökök és a felhasználók közé, tehát azokat az információkat fordítjuk le a végfelhasználók számára, amiket mérnöki nyelvezeten, sokszor képletek formájában adnak meg egy termékről. Természetesen a végfelhasználó bárki lehet, így azzal is tisztában kell lenni, hogy kinek írunk.

Csaba: Én két dolgot szoktam kiemelni, az első az, hogy használati útmutatókat gyártunk, ebből nagyjából mindenki megérti, a második az, hogy nem fordítunk. Mert általában ez szokott lenni az első kérdés.

Mi a különbség egy fordítói munka és egy Technical Writer munkája között?

Bence: Mi azt a szöveget írjuk meg, ami a későbbiekben több nyelvre is lefordításra kerül a felhasználók részére. Tulajdonképpen a laikusok számára alig értelmezhető képleteket, sok esetben CAD adatbázisokból nyert információt, szerelési metódusokat fogalmazunk meg közérthetően.

Ezek alapján a fordítói munkánál komplexebb feladatkörről beszélünk. Mi az, ami a jó nyelvérzék mellett elengedhetetlen készség ebben a munkában? 

Bence: Rendkívüli alaposság, hiszen azok a végtermékek, amiket mi produkálunk, rengeteg emberhez eljutnak.

Csaba: Illetve az analitikus, kritikus gondolkodás is nagyon fontos, mert fel kell ismerni azt, hogy mi lehet releváns a végfelhasználó számára, milyen információt lehet kiadni, és mit kell átcsomagolni. És persze az sem utolsó dolog, ha az adott terület érdekli az embert, de ezt ahogy tanulod, úgy válik egyre érdekesebbé. Amikor én idekerültem, akkor körülbelül egy-másfél év kellett ahhoz, hogy összeálljon a kép, hogy a hálózati szoftvereknek a különböző szoftver moduljairól kell egy felhasználók által könnyen követhető szöveget készítenem. 

Ez alapján azt gondolom, hogy a kitartás is egy fontos eleme ennek a pozíciónak… 

Bence: Ez így van, mert egyébként adott esetben projekttől függően egy ilyen feladat lehet monoton is.

Nálatok megvan a monotonitástűrés mint készség? 

Bence: Ezek szerint igen. (nevet)

Csaba: Egyébként én nagyon kevés ideig csináltam monoton feladatokat. Amit kiemelnék, bár lehet, hogy ez inkább a telekommunikációs részre igaz, az az, hogy nekünk rendet kell teremteni a káoszban. Ezért fontos skill lesz, hogy mennyire tudsz rendszert építeni és kapaszkodókat találni például abban, hogy más országokban dolgozó fejlesztőkkel, mérnökökkel működsz együtt. Emberek vagyunk különböző mentalitással, mindset-tel, eltérő lendülettel, neked ezek között kell jól egyensúlyozni, hiszen valamelyik projekt gyorsabban, fennakadások nélkül halad, míg a másiknál lehet, hogy előkerülnek bukkanók, így végül zsonglőrködnöd kell, hogy időben elkészüljön. Szóval én inkább rendszerszemléletnek hívnám, nem feltétlenül monotonitástűrésnek.

Bence: Autóipari területen is igaz ez. Rendkívül fontos, hogy az ember kialakítsa a megfelelő kapcsolatokat, mert sok esetben egy projekt indulásakor nem kapunk kontaktlistákat, hanem nekünk kell megtalálni azokat az embereket, akik egy adott szakterületen információval tudnak minket ellátni. Ezek az emberek természetesen ülhetnek Indiában, Svédországban, Kínában, vagy bárhol a világon. Nyilván ezáltal gondolkodásban, temperamentumban is lehet különbség, és nagyon fontos, hogy hogyan szólítja meg ezeket az embereket a szerkesztő vagy a szakszövegíró.

Mi az, amit a legjobban szerettek a munkátokban?

Bence: Azt, hogy minden projekt egy új világot nyit meg, új emberekkel találkozunk, új, eddig ismeretlen termékekkel kell dolgoznunk, amire természetesen fel kell készülni, utána kell olvasni. Sőt, még ha hasonló jellegű munkát is kell végeznünk, akkor is változatos, mert minden ügyfél másképp old meg feladatokat, más rendszerekkel dolgozik, más szerkesztői felületeket használ, így lényegében minden új ügyfél egy új betanulási folyamat.

Mennyi ideig tart egy-egy projekt átlagosan?

Bence: Nagyon nehéz megmondani. Volt olyan projektünk, ami 10 éven keresztül ment, és volt, amelyik körülbelül egy évig. Ez mind attól függ egyébként, hogy mennyire kell frissíteni a termékhez, szolgáltatáshoz tartozó leírást. Például egy alkatrész-katalógust, vagy a ráépülő szolgáltatásokat szinte bármeddig lehet folytatni, amíg a termék maga fejlődik. Ha szerelési útmutatókat készítünk egy olyan termékhez, amelyik nem esik át ilyen update-eken, az egyszeri feladat, ezért sokkal rövidebb ideig tart.

 És Csaba, neked mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban? 

Csaba: Én azt szeretem, hogy vannak lehetőségek hosszú távon az írás mellett is. Én például elindultam egy Information Designer-i, majd Information Architect vonalon, ahol már nagyrészt magadnak alakítod, hogy merre viszed tovább a munkát. Tehát, hogy mivel tudsz hozzájárulni ahhoz, hogy minőségibb, jobban strukturált dokumentáció kerüljön ki, ami által olyan információt kap az ügyfél, ami az ő szükségleteinek a lehető legnagyobb mértékben megfelel. Emellett pedig szeretem, hogy nagyon szorosan kollaborálunk, megismerünk különböző kultúrákat, különböző embereket, különböző gondolkodásmódokat, és kialakítunk egy közös munkafolyamatot, ami nagyon jól tud működni, és ami által a te munkád is gördülékenyebbé válik.

Mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valaki megérjen arra, hogy már átlássa a rendszert, és akár feljebb tudjon lépni?

Bence: Nehéz megmondani, mert minden egyes ügyféllel való első találkozás után el kell telnie bizonyos időnek, amíg az ember átlátja a rendszereket, amikben dolgoznia kell.

Csaba: Ha nagyon átlagolnom kellene, akkor 1-1,5 évet mondanék, amíg megérted, hogy miről írsz, és rájössz, hogy tetszik vagy sem. Ennyi idő alatt talán belelátsz annyira a projektnek a struktúrájába, hogy nagyjából tudod, merre akarsz haladni hosszú távon. Van egy szakmai előremeneteli ág, ahol Information Designer és Information Architect tudsz lenni, valamint van egy menedzsment ág, ahol koordinátorként kezdhetsz, majd projektmenedzserként, team menedzserként, department menedzserként tudsz előrébb haladni. Az, hogy mennyi idő kell mindehhez, az az egyéntől is függ, mert van, aki nagyon hamar megszerzi a szükséges ismereteket, és van, aki lassabban halad.

Vissza tudtok emlékezni arra, hogy mi motivált titeket arra, hogy jelentkezzetek a céghez?

Bence: Én autóipari területről érkeztem, régebben autókat szereltem és újítottam fel, de szerettem volna tisztább és kellemesebb munkakörkörnyezetben dolgozni, ahol nem folyik váltóolaj a hajamba.

Csaba: Ezt megelőzően kilenc évet töltöttem a közoktatásban angoltanárként, aztán eljött a pont, amikor úgy éreztem, elég volt. Elkezdtem aktívan olyan állást keresni, ahol fel tudom használni az angoltudásom, és egyszer csak szembejött a hirdetés. Nem tudtam róla semmit, még azt sem, hogy létezik ilyen szolgáltatás. 

Érdekes, hogy mennyire eltérő szakmai múlttal rendelkeztek, mégis hasonló területre vitt titeket a karrierváltás…

Bence: Alapvetően a mi munkánknál alapkövetelmény az, hogy az ember angolul nagyon jól beszéljen, hiszen meg kell tudnia értetnie magát a világ különböző pontjain lévő kollégákkal. A másik nagyon fontos szempont, hogy legyen egy műszaki affinitása, de hogy azt milyen területen szerezte meg, tulajdonképpen lényegtelen. Már csak azért is, mert minden új ügyfél egy számunkra addig teljesen ismeretlen terméket is elénk rakhat, amit mindenképpen meg kell ismernünk. Nagyon nehéz azt mondani, hogy valamiféle előképzettséggel fel lehet készülni minden új kihívásra itt a cégnél.

Csaba: Teljesen egyetértek. Például a telekommunikációs részlegen nagyon sokan tanárként, bölcsészként jöttek ide. És ugye valamilyen szinten felsorakoznak majd egy egységes rajtvonalhoz, mert szakmailag megtanulják azt, amit meg kell, belelátnak a technológiába, amiről írnak, utána kezd egységesedni a csapat. De tényleg minden területről érkeznek új kollégák.

Mi az, ami a legnehezebb lehet egy kezdőnek?

Csaba: Ez szubjektív, de szerintem az, hogy amikor megkapod az első feladatod, elolvasod a fejlesztői dokumentációt, akkor egyáltalán nem világos, hogy miről van szó. Ez meg tudja lepni az új kollégákat, de pont ezért adunk ekkora támogatást minden oldalról.

Bence: És itt jön képbe a kommunikációs készség, hiszen amikor az ember ilyen helyzetbe kerül, akkor az a legfontosabb, hogy kérdéseket tegyen fel és próbáljon mindenhol utat törni magának, hogy megtalálja azokat a személyeket, akik szakmailag irányba tudják állítani.

Erről már többször beszéltünk, hogy ez a támogató légkör mennyire jelen van az egész cégben. Ha ehhez valaki hozzáteszi a szorgalmát és a kitartását, akkor túl lehet lendülni a kezdeti nehézségeken, és annál nagyobb öröm eljutni a végeredményig.

Bence: Így van, és sok esetben tényleg ez a szépsége a munkánknak, hogy van egy végtermék, egy produktum, amit sokan fognak használni.

Ennyi év után bennetek mi tartja a motivációt?

Bence: Bennem főként az, hogy egy nagymúltú vállalat szövegeit lektorálhatjuk, ami annak a jele, hogy megbíznak bennünk.

Csaba: Az itt töltött hét évem alatt a kezdő szinttől nagyjából a szakmai ág tetejére sikerült eljutnom, és ez a haladás nagyon motiváló.

Milyen tanácsot adnátok annak, aki most jelentkezik az Aleidohoz?

Bence: Találja meg az örömöt a munkájában, és folyamatosan mélyítse az ismereteit különböző témákban. A fejlődni akarás nagyon értékes, hiszen, ha sokrétűen kiaknázható a tudásod, akkor biztosabb helyed van a cégnél és az életben is.

Csaba: És ha a hirdetésben magára ismer valaki, ne féljen belevágni!

Szívesen csatlakoznál az Aleido csapatához Technical Writer-ként? További információ és jelentkezés itt >> https://work-hu.aleido.com/jobs/884089-junior-technical-writer-telecom 

 Az interjút készítette: Bányai Nikoletta

frissdiplomas.hu-nál mindent megteszünk azért, hogy élménytelibbé és egyszerűbbé tegyük az elhelyezkedés, a karrierépítés folyamatát. Az egyetemistáknak és pályakezdőknek szóló karrierportálunk mellett tevékenységünk legújabb eleme Magyarország első élményközpontú állásbörzéje, a JOBVERSE Állásbörze. Csatlakozz, és emeld a karriered a következő szintre velünk! Tetszett a cikk? Küldd el valakinek, akinek szintén hasznos lehet!

Ha ismersz olyat, akinek jól jönne ez a lehetőség, oszd meg vele ezt a cikket! 🙂